A tárcavezető azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn az MTI-nek azt mondta: Románia alkotmányának és az európai gyakorlatnak megfelelő módon fog válaszolni a bukaresti kormány a székelység autonómiaigényére. A román kormányfő ezt azzal összefüggésben mondta, hogy a vasárnapi Székelyek Nagy Menetelésén a szervezők becslése szerint 120 ezer, a hatóságok állítása szerint 15 ezer résztvevő követelte Székelyföld területi autonómiáját, és tiltakozott Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen.
Martonyi János felidézte: a román alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ezt azonban egyáltalán nem kérdőjelezné meg, ha olyan helyi önigazgatási, önrendelkezési formációk, autonómiák jönnének létre, amelyek egyébként az állam egységét nem érintik – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „szó sincs arról, hogy Románia közepén valamiféle elkülönülő enklávé jönne létre”.
Hozzáfűzte, ha egy közösség nagy többsége valamiféle önigazgatási, önrendelkezési autonómiaformát igényel, akkor demokratikus alapelv, hogy ezt a többség komolyan veszi, és tárgyalásokat kezd ennek az önrendelkezési formának a konkrét megvalósításáról.
A tárcavezető a vasárnapi demonstráció másik fő témájára utalva arra hívta fel a figyelmet: azt viszont kimondják nemzetközi, illetve európai normák, hogy nem szabad olyan területi beosztást meghatározni, amely az adott területen élő kisebbséget hátrányosan érinti, adott esetben a kisebbség létszámának a csökkenéséhez vezet.
Márpedig azok a regionális elképzelések, amelyek megjelentek Romániában, „nagyon sajnálatos módon arra utalnak, hogy egy olyan területi módosítás következne be, ami igenis hátrányosan érintené éppen azt a közösséget, amelyiknek a nagy többsége, mint látjuk és láttuk, valamiféle autonómiaformának a megvalósítását tartaná demokratikus megoldásnak” – mutatott rá a külügyminiszter.
Hozzátette: a magyar kormány ebben az ügyben továbbra is – az alaptörvény értelmében – felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, és természetesen támogatja törekvéseiket, igényeiket.
A román kormányzat, a vezető román politikusok és a helyi lapok többsége az autonómia és az 53 kilométeres székely autonómiamenet ellen foglalt állást. Ez azonban nem kizárólagos álláspont keleti szomszédunknál. Egy román közíró, Angela Tocila, aki maga is Erdély szülöttje, kíméletlenül fogalmaz a „Kárpátokon túli Romániával” kapcsolatosan. Szavai szerint nem kívánja az országrész felsőbbrendűségét hirdetni, sem gyűlölködni. Viszont arra a kérdésre, hogy sok erdélyi román polgártársával egyetemben adna-e területi függetlenséget Székelyföldnek, „habozás, egy másodpercnyi gondolkodás nélkül” igennel válaszol.
P. Pierre Gillet belga katolikus pap, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának elnöke pedig – másokkal együtt – a 28 európai uniós tagország nagykövetének, valamint a brüsszeli intézmények, a parlament, a bizottság és a tanács vezetőihez fordult az autonómia érdekében.
