A több mint 700 éves, jelentős többségben magyarok lakta településen tavaly tavasszal népszavazáson döntöttek arról, hogy a kommunista közigazgatás által Tesedíkovóra átnevezett város hivatalos neve ismét a történelmi magyar megnevezés legyen. A település lakosságának döntését a szlovák kormány a belügyi tárca által megfogalmazott azon álláspontra hivatkozva utasította el, amely szerint a névváltoztatás sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt.
A szlovák kormány döntését Borsányi Gyula, Pered polgármestere – akit a Magyar Közösség Pártja (MKP) listáján választottak meg – elszomorítónak és a népakarat lábbal tiprásának nevezte, rámutatva: a 2012 márciusában tartott népszavazáson résztvevők kétharmada a történelmi név visszavételére voksolt. Elmondta: Pered lakosságának 80 százaléka magyar anyanyelvű, és az ott élő szlovákok egy része is a Pered megnevezést használja, és azt is szeretné a település hivatalos nevének. Hozzátette, nem kívánnak beletörődni a kormány döntésébe, a település önkormányzata ugyanis már kilátásba helyezte, hogy az ügy ilyen kifejlete esetén nemzetközi jogi fórumokhoz fordul jogorvoslatért.
A belügyi tárcának a kormány döntését megalapozó szakvéleményét – a magyar sajtónak is szlovák nyelven eljuttatott állásfoglalásban – bírálta Érsek Árpád, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt parlamenti képviselője. Ebben rámutatott: a szlovák kormányzat a lakosság döntését elutasító hozzáállása a kommunista hatalomgyakorlás módszereit idézi, és azt mutatja, hogy Robert Ficóék a második világháború utáni időszak kisebbségellenes, a kollektív bűnösség elvén alapuló politikájával értenek egyet.
A vágsellyei járásban lévő Pered települést, amelyet már 1238-ban ezen a néven említenek a történelmi feljegyzések, 1948-ban Csehszlovákia kommunista közigazgatásának döntése alapján nevezték át Tesedíkovóra. A település az új megnevezést Tessedik Sámuel (szlovákul Samuel Tesedík) tanár és lelkipásztor után kapta, akit a szlovákok jelentős történelmi személyiségnek tartanak, ám személyének semmi kötődése nincs Peredhez, és szakértők szerint soha nem is járt a településen.
1948-ban és az utána következő időszakban a csehszlovák kormányzat szlovákosító intézkedései keretében több mint hétszáz magyar és német nevű település új nevet kapott. Köztük Pereddel együtt mintegy húsz olyan helység is volt, amelyek szlovák történelmi személyiségekről lettek elnevezve, és ezek néhány kivétellel államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni.
Pered nem lesz már Pered többé:
