Szlovákiában novemberben tartanak megyei választásokat, az értesítők a választások lefolyásáról hivatottak általános információkat nyújtani a választóknak. Az ősztől hatályos, új szlovák választójogi törvény értelmében azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbség nyelvén írt választási értesítőket is kézbesítenek, valamint a szavazólapok is részben kétnyelvűek lesznek.
A nyelvhasználat eddigi gyakorlatának megtartását és bővítését szavatoló rendelkezések törvénybe iktatására augusztusban került sor az MKP kezdeményezésére, amit az indokolt, hogy a jogszabály előkészítésekor felmerült: az új választójogi törvény nem számolna ezzel a gyakorlattal.
„Nem tartott sokáig az örömünk, mert a törvény végrehajtása már most botladozik” – nyilatkozott Berényi József, az MKP elnöke az ügy kapcsán az MTI-nek. Rámutatott: az értesítőkön ugyan megjelenik magyar nyelvű szöveg is a szlovák alatt, de a közlést áttekinthetetlenné teszi, hogy az összefolyik a többi kisebbségi nyelven feltüntetett információval, mi több a magyar szövegben annak értelmezését szinte kizáró nyelvi hibák vannak.
Az értesítőkön a választások helyszínét és időpontját megjelölő szövegrésznél például ez olvasható: „a kerületi önkormányzat szervei választásokra sor kerül”. Az MKP politikusa szerint a hiányosságok egyáltalán nem egyediek, úgy véli: olyan rendszerszintű problémahalmazról van szó, amelyet Robert Fico kormánya tudatosan idéz elő.
„A minisztérium hozzáállása azt jelzi, hogy Szlovákiában domináns nyelv van és megtűrt nyelv, amelynek használói is megtűrt polgárok” – hangsúlyozta Berényi József, rámutatva: a tárcával folytatott egyeztetéseik során arról volt szó, hogy a nemzetiség nyelve egyenrangú nyelvként jelenik majd meg az értesítőkön. „Ha magyar településről van szó, ott magyarul, ha ruszin faluról, akkor ott ruszinul, nem pedig arról, hogy mindenki kap egy nyelvi Babilont” – fejtette ki a magyar párt politikusa.
