A Mediafax hírügynökség jelentése szerint Titus Corlatean a nagylaki letelepedésének 210. évfordulóját ünneplő szlovák közösség előtt mondott ünnepi beszédében, majd az ünnepséget követő sajtótájékoztatóján kijelentette: Románia „nemet mond az elkülönülésre, az etnikai konfliktusokra és feszültségekre, az etnikai alapú területi autonómiákra”, arra, hogy „szigeteket hozzon létre” az országban.
„Ezek feltűnő módon áthágják a vonatkozó európai normákat, és az a dolgunk, hogy ne engedjünk teret ezeknek a javaslatoknak, amelyek forrófejűek részéről érkeznek nacionalista alapon” – jelentette ki Corlatean.
Az autonómia kérdését napirenden kell tartani Európában, ma számunkra ez a legfontosabb feladat – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómiai albizottságának elnöke kedden Békéscsabán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kós Károly Kollégiumának konferenciáján.
Szili Katalin a Kisebbségi lét és identitástudat a Kárpát-medencében című rendezvényen, a Pósteleki Szabadidő- és Konferenciaközpontban indoklásként azt mondta: a Kárpát-medencében élő magyarok jelentős része ma már nemcsak a saját nemzetének a polgára, hanem európai polgár is, ezért nem lehet és nem is szabad megkerülni az autonómia kérdését. Hozzáfűzte: Szerbia a közeljövőben megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, a vajdasági magyarok is uniós polgárok lesznek. Egyedül a Kárpátalján élő magyarság van még távolabb a közös jövőképtől.
Szili Katalin kiemelte: az autonómia kérdésében csak olyan megoldás létezhet, amelyet a helyi közösségek szeretnének. „Aki nem tudja, hova hajózik, annak nincs jó szele, amit a vitorlába be lehet fogni” – fogalmazott, hozzátéve: ezért kell a közösségeknek önmaguknak meghatározniuk azt, milyen úton szeretnének elindulni, csak ezt követően lehet politikai hátszelet az ügy mögé állítani.
Az albizottság elnöke Kárpát-medencei együttműködés az autonómiáért című előadásában kifejtette: az autonómia az EU-tagországok közössége számára is előnyöket hordoz. A gazdasági válságot említve rámutatott arra, hogy új autonómiai hálózatok létrehozása a Kárpát-medencében egyben új gazdasági lehetőséget is jelent. Ahol autonóm közösségek léteznek az EU-ban, ott jobb a gazdaság teljesítménye, nagyobb a felhajtóerő.
„Nekünk, az anyaországnak döntenünk kellene az autonómia kérdésének napirenden tartásáról a Kárpát-medencei magyarság autonómiai elképzeléseinek részletes megismerése érdekében” – hangsúlyozta Szili Katalin.
