Ezeket a történelem szemétdombjára kell hajítani

Bár az 1945-ös dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja őket.

BuL
2013. 11. 06. 21:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja őket. A kereszténydemokrata politikus előadása a KDNP és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén hangzott el Budapesten szerdán. Rétvári Bence más hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen, előadását felolvasták. Az államtitkár úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést. A politikus szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek.

Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztást is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését. Ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába.

Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer „háborús bűnöst” találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra, ismertette a szakember.

Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint hetvenezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila.

Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket.

Bár Szlovákia az EU tagja, mégsem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni, és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – jelentette ki Horváth Attila.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.