Megszorongatta Berényi József a Smer által támogatott Tibor Mikus megyefőnököt Nagyszombat megyében, de legyőzni nem tudta: a második fordulóban az MKP jelöltje közel 32 ezer voksot szerzett, ami az érvényes voksok közel 40 százaléka volt, több mint kétszer annyi, mint az első körben.
Az eredményt Berényi sikerként értékelte; bár „csoda nem történt", elégedett az eredménnyel, amely elemzők szerint megerősítette a párt pozícióit. „Ismét mindenki láthatta, hogy számolni kell velünk, és ez nagyon jó alap a jövő évben sorra kerülő elnök-, európai parlamenti és helyhatósági választásokra" – mutatott rá.
A magyar párt elnökének a második fordulóban a Nagyszombati megye több járásában is sikerült az első helyen végeznie, a lakossági arányokat véve leginkább magyarnak számító Dunaszerdahelyi járásban volt a legeredményesebb, ahol a leadott voksok több mint kilencven százalékát szerezte meg.
Az eredmény még impozánsabb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy – a magyarkártya előhúzásával – Tibor Mikus mellett maga Fico is kampányolt. „Egy nappal a kampányzáró előtt nem véletlenül mondta Robert Fico azt, hogy márpedig Nagyszombatban magyar megyeelnök nem lehet” – mutatott rá Berényi József.
A megyefőnök-választás második fordulójában öt megyéből háromban győztek a Smer jelöltjei, így Robert Fico pártja az első fordulóban megszerzett három megyeelnöki poszttal együtt az ország nyolc megyéjéből összesen hatban szerzett hatalmat. A következő négy évben tehát csak két megye lesz, amelyet nem a kormánypárt vezet: a jobboldal hagyományos bástyájának számító Pozsonyi megye, ahol Pavol Freso, a széleskörű jobboldali koalíció jelöltje győzött, illetve a Besztercebányai megye, ahol a szélsőjobboldali Marián Kotleba, a parlamenten kívüli Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke nyert.
A Mi Szlovákiánk Néppárt jelöltje korábban az ultranacionalista Szlovák Testvériség párt tagja volt, amelynek soraiban fekete egyenruhában masíroztak, és cigányellenes jelszavakkal uszított. Később Kotleba azzal szerzett országos ismertséget, hogy meghirdette: ledózeroltatja a jelentős roma lakossággal rendelkező Krasznahorkaváralja településen lévő romatelep házait, amelyek olyan területen állnak, amelyek Kotleba tulajdonába kerültek. Az akció végrehajtását meghiúsította a karhatalom, ám a megyefőnöki választásokon bezsebelt 55 százaléknyi szavazatot ennek köszönheti: elemzők szerint a választók azért voksoltak rá, mert a romaproblémára sem a megyei, sem az országos vezetés már huzamosabb ideje nem tud elfogadható választ adni.
