Alkotmányellenes a Vajdaság statútuma

Mivel jogi űr keletkezne, így a döntés hivatalosan csak fél év múlva lesz megjelentetve.

A szerb alkotmánybíróság zárt ülésén a 15 alkotmánybíró arról foglalt állást, hogy alkotmányosnak minősíthető-e a Vajdaság statútuma. A testület megállapította, hogy a szerbiai tartomány alapdokumentumának azon részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az „alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e”.

A részletes, 140 oldalas indoklást egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A bírói testület viszont – figyelembe véve, hogy a dokumentum számos szakaszát alkotmányellenesnek nyilvánították, és hatályba lépésével jogi űr keletkezne – úgy döntött, hogy fél évvel elhalasztja a döntés hivatalos megjelentetését a szerbiai közlönyben. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy hat hónap alatt a vajdasági képviselőháznak és a szerbiai parlamentnek elegendő ideje lesz arra, hogy a kérdéses pontokat összehangolják a szerb alkotmánnyal.

A Vajdaság statútumának alkotmányos vizsgálatát a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) kezdeményezte, mert szerintük a dokumentum állami jogkörökkel ruházza fel Szerbia északi tartományát, és ez az ország felbomlásához vezethet. Egyebek mellett azt rótták fel, hogy a statútum szerint a Vajdaságnak van fővárosa, hogy hivatalosan használható a latin betűs írásmód a szerb szövegekben is, és hogy a Vajdaság felel a saját gazdasági, tudományos, oktatási, kulturális és idegenforgalmi fejlődéséért.

A statútumot 2009. november 30-án fogadta el a szerbiai parlament. A tartománynak egyebek mellett saját kormánya, vagyona, zászlaja és címere lehet a dokumentum szerint. Ezzel együtt 150 hatáskört is átvett a központi kormányzattól. Tavaly júliusban ezek közül 23-at visszavontak, amikor alkotmányellenesnek minősítették a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény egyes szakaszait. Ennek értelmében például Újvidéket nem nevezhetik a tartomány fővárosának, hanem csak székhelyének, adminisztratív központjának.