A tárca hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: sajnálattal értesültek a szerb alkotmánybíróság határozatáról, amellyel alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait. A Külügyminisztérium különösen sajnálatosnak tartja azt is, hogy az alkotmánybíróság törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel. A tárca sajnálatát fejezte ki a hatáskörök megsemmisítése miatt, ugyanakkor megnyugvással állapította meg, hogy az MNT közjogi jogosítványainak nagy többsége és ezzel a kisebbségi autonómia alapjai megmaradtak. Remélik továbbá, hogy a határozat indoklásának megismerése után a törvény módosításával a hatáskörök közül minél több visszaállítható lesz.
A Külügyminisztérium kiemelte: az EU-csatlakozási tárgyalások keddi megkezdése Szerbiával több lehetőséget ad majd arra, hogy a szerb kormány az Európai Unió elvárásaival és standardjaival összhangban alakítsa át jogrendszerét.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az alkotmánybírósági döntés utáni hétfői szabadkai rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: „ezúttal is bebizonyosodott, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem területén is az egy lépés előre, egy lépés hátra gyakorlata érvényesül”.
A szerb alkotmánybíróság hétfőn három éve tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljesen összeegyeztethetetlennek az alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül. A döntés még nem jelent meg a közlönyben, azaz nem lépett hatályba, néhány napon belül azonban megtörténik – magyarázta Korhecz Tamás.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása a szerb parlament előtt van, egyes politikai szereplők szerint az alkotmánybírósági döntés tükrében vissza kell vonni az eljárásból. Erről egyelőre nem született döntés.
