Ha az alkotmánymódosító népszavazást egy időben tartják az EP-választásokkal Romániában, akkor a románság részvétele is magas lesz, és az RMDSZ nem teheti kockára az erdélyi magyarság európai képviseletét azzal, hogy elzárkózik az összefogástól, mert kétséges, hogy átlépi-e még az ötszázalékos küszöböt – tette hozzá Bíró.
Az MPP 2014-ben kiemelt feladatának tekinti, hogy a magyarországi választásokra is mozgósítsa a könnyített honosítással magyar állampolgárságot szerzett erdélyi magyarokat – mondta Bíró Zsolt. A párt plakátokkal és személyesen kézbesített szórólapokkal fogja voksolásra buzdítani a jogosultakat, irodái pedig tanácsadással segítik a regisztrációt.
Az MPP elnöke a sajtóértekezleten emlékeztetett rá: pártja a maga részéről az utóbbi két parlamenti választáson letett arról, hogy külön jelöltlista indításával kockáztassa a romániai magyarság bukaresti képviseletét és hasonló „felelősségteljes” hozzáállást vár az RMDSZ-től is az EP-választás esetében.
Leszögezte: az MPP nem fog „biankó csekket\" aláírni az RMDSZ-nek. Támogatottságuk ismeretében Bíró Zsolt természetesnek tekinti, hogy egy kialakítandó közös lista első két helyére az RMDSZ jelöljön, de a harmadik helyre az MPP kíván jelölni. Ha egy ilyen összefogáshoz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is csatlakozna, akkor ők a negyedik helyre jelölhetnének, tekintettel arra, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon az MPP-nél kevesebb polgármesteri mandátumot szereztek – tette hozzá Bíró Zsolt.
A 2009-es EP-választásokon az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Magyar Összefogás listája a – román választók alacsony részvétele közepette – leadott voksok kilenc százalékát kapta meg. A listát Tőkés László, az EMNT elnöke vezette, mellette az RMDSZ két politikusa, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerzett még EP-mandátumot. A Romániának 32 helye lesz a május végén megválasztandó Európai Parlamentben. A romániai magyarság az ország lakosságának hat és fél százalékát teszi ki.
