A szerb alkotmánybíróság december 5-i döntése szerint a Vajdaság statútumának kétharmada nem egyeztethető össze Szerbia alaptörvényével, ezért át kell dolgozni, vagy újra kell írni. Minderre hat hónapot adott a testület.
A szakértő ezzel összefüggésben kiemelte: a Vajdaság olyan régió, amelynek létrejöttében és eddigi fennmaradásában külső hatalmi tényezők játszották a döntő szerepet. Egyrészt „trianoni képződmény”, másrészt a Tito vezette Jugoszláviában azért maradhatott meg, mert a föderáción belüli hatalmi egyensúly eszköze volt. Most e külső hatalmi tényezők megváltoztak, és ehhez igazodik a jogi szabályozás.
Vékás János szerint a statútum alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezései érvényesítéséhez eddig sem voltak meg a feltételek, a tartománynak nem volt saját jövedelme és törvényalkotó jogosítványa, tehát a szerb nemzet egységét féltőknek nem lehetett okuk panaszra. Sőt „a tartományi autonómia körüli hercehurca jó volt a magyar önkormányzatiság igényének háttérbe szorítására is” – mutatott rá.
Megítélése szerint elsősorban azoknak a tartományi vezetőknek lehetett volna okuk a kifogásra, akiket névleges hatáskörrel és felelősséggel ruháztak fel, miközben a feladataik ellátásában Belgrádra voltak utalva. Úgy lehetne orvosolni a helyzetet, ha Szerbia egészében megindulnának a modernizációs folyamatok, és a regionalizáció nem hatalmi harc eszközeként jutna érvényre.
A kutató hangsúlyozta: lényegében nincs különbség a parlamenti mandátumra esélyes szerb pártok között abban, hogy a Vajdaság statútumát kell Szerbia alkotmányához igazítani, és nem fordítva. A statútum módosítása nem befolyásolja a Vajdaság életét – vélekedett Vékás János.
A szerbiai pártok múlt szombaton megkezdték a kampányolást, azt követően, hogy Aleksandar Vucic miniszterelnök-helyettes bejelentette: rendkívüli választásokat kezdeményez. A március 16-ra kiírt előre hozott választásokkal kapcsolatban az MTI kérdésére a szakértő kitért arra, hogy a választási kampányban a Demokrata Párt a vajdasági kisebbségekre saját bázisaként számít, ezért multikulturális retorikával él, míg a Szerb Haladó Párt a nemzeti egység jelszavával igyekszik homogenizálni táborát. De mindez semmiképpen sem befolyásolja lényegesen a tartomány státusának alakulását – állapította meg az elemző.
