A törvény megvizsgálását még 2011 szeptemberében kezdeményezte a pozsonyi törvényhozás harminc ellenzéki képviselője arra hivatkozva, hogy a jogszabály – amelynek alapján emberek százait fosztották meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét – nem egyeztethető össze az alkotmánnyal. Az alaptörvény kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
A szerdai nyilvános ülésen a taláros testület a beadvány kezdeményezőinek részéről Gál Gábort, a Most–Híd szlovák-magyar párt parlamenti képviselőjét hallgatta meg, aki az elnapolásról szóló döntés kihirdetését követően azt mondta: biztató jelnek tartja. „Ha az alkotmánybíróság számára egyértelmű lett volna, hogy elveti a beadványunkat, azt könnyedén megfogalmazhatta volna” – jelentette ki. Úgy véli, a döntéshozatal új időpontja miatt félő, hogy beleszólhat a márciusban tartandó államfőválasztás, vagyis nagy nyomás nehezedhet az alkotmánybírákra, ezért néhányan másképp szavazhatnak, mint szeretnék.
A szlovák belügyi tárca állítása szerint az állampolgársági törvény év első felében a kormány, illetve a parlament elé kerülő módosítási tervezete már tavaly augusztusban elkészült, ám véglegesítését nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések késleltették.
Közben nem csak a magyarok próbálják elérni a kirekesztő szlovák gyakorlat megszüntetését: januárban az uniótól is intő jelet kapott a pozsonyi kormány, hogy rossz irányba viszik a dolgokat az állampolgársági törvénnyel, a nyelvtörvénnyel, illetve a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban.
A felvidéki magyarok korábban demonstráltak is a kettős állampolgárságért.
A tárgyaláson részt vett a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Lomnici Zoltán is, aki úgy vélekedett: komoly viták tárgyát képezi az állampolgársági törvény a szlovák alkotmánybíróságon belül, amit az is jelez, hogy a testület „nem mert dönteni” az üggyel kapcsolatos beadványról. „A jogi érvek és a nemzetközi figyelem játszott szerepet abban, hogy most nem mertek dönteni” – mondta. Az EMT elnöke szerint az, hogy a kassai székhelyű testület elnapolta a döntését, arra utal, hogy az illetékesek „érzik, hogy ezt nem tudják belső ügyként kezelni”.