Szerbia így soha nem lehet az unió tagja

Ha az ország nem változtat emberi és kisebbségi jogi gyakorlatán, a tagállamok nem írják alá a csatlakozását.

VZ
2014. 01. 09. 22:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője az integrációról azt mondta: ha az ország nem lesz kész arra, hogy változtasson a problémásnak vélt ügyeken, akkor az uniós tagországok nem fogják aláírni a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat.

Varga szerint nem reális, hogy 2020 előtt Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Mint fogalmazott, ennek matematikai okai is vannak. „A tárgyalási folyamat négy-hét évet vesz igénybe attól függően, hogy egy-egy ország milyen gyorsan tudja végigcsinálni. Szerbia biztosan nem a leggyorsabban teljesítő országok közé fog tartozni. A tárgyalások után következik még egy körülbelül kétéves ratifikációs folyamat, amikor a csatlakozási szerződést minden uniós tagállam parlamentje, valamint az Európai Parlament és a szerb képviselőház is jóváhagyja. Csak ezután következhet a teljes jogú uniós tagság” – magyarázta a politikus.

Egyetlen oka van annak, miért éppen most hagyták jóvá Belgrád uniós csatlakozási kérelmét, mégpedig a Koszovóval való viszony normalizálása – tette hozzá. „Az EU azt méltányolta, hogy a koszovói kérdéshez Szerbia végre úgy állt hozzá, hogy a tárgyalóasztalnál valóban megpróbált megegyezni a koszovói albánokkal, és nem arról beszélt, hogy mi az, amit nem akar.” Varga László szerint ez volt az a döntő momentum, amelynek köszönhetően megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások január 21-én.

A VMSZ-es képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan témák – például az igazságügy, az emberi és kisebbségi jogok, a rendőrség, a határőrség, az illegális bevándorlók kérdése – amelyek a koszovói kérdés mellett a jövőben képezik majd fontos pontját a csatlakozási tárgyalásoknak. Hozzáfűzte, hogy „nincs olyan közhangulat az Európai Unióban, hogy erőszakkal kellene bármelyik országot az unióhoz csatlakoztatni. A román, a bolgár, de részben a horvát példa is arról szól, hogy nem teljesen felkészült országok csatlakozhattak, elsősorban politikai okokból. Szerbia esetében ez nem következik be” – zárta szavait a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.