Március 16-án előre hozott parlamenti választást tartanak Szerbiában, amelynek legfőbb oka, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SZHP) szeretné megerősíteni a helyzetét a parlamentben. Erre minden esélye megvan, mivel a felmérések szerint támogatottsága 40 százalék körül áll, és az őt követő párt csupán 15 százaléknyi voksolót tudhat maga mögött.
A stabil többségre szükségük is lesz a haladóknak, mivel Szerbiának nagyon komoly reformokat kell végrehajtania, ha valóban az Európai Unió teljes jogú tagja szeretne lenni. Bár az elmúlt két évben déli szomszédunk óriási változásokon ment keresztül, így például sikereket ért el a Pristinával való párbeszédben, és jó kapcsolatot épített ki számos országgal, de a gazdasági fellendülés elmaradt.
Az egyedüli kormányzásra törő haladóknak abból a szempontból is szerencséjük van, hogy az ellenzéki erők egyelőre megosztottak, és kezdeményezés sincs arra nézve, hogy összefogva induljanak március közepén. A fragmentáltságot erősítette az is, hogy Boris Tadic egykori elnök otthagyta a Demokrata Pártot, és új pártot alapított. Így a szavazók a demokraták mellett egy Új Demokrata Párt nevezetű alakulatra is ikszelhetnek.
Hasonlóan az önálló indulást favorizálja a Szerbiai Régiók Pártja, a Liberális Demokrata Párt és a Vojislav Kostunica egykori elnök által vezetett Szerbiai Demokrata Párt is. A radikális pártok oldalán ezzel szemben látható egyfajta egységesedés, mivel a Szerb Radikális Pártnak sikerült a kisebb erőket maga mellé állítania. Érdekesség, hogy egy albán párt is ringbe száll a voksoláson, amely a Szerbia déli részén élő 50 ezer albán szavazatára számíthat.
Folyamatosságra törekedett választási programja összeállításakor a Vajdasági Magyar Szövetség – jelentette ki Pásztor István pártelnök. A legnagyobb délvidéki magyar párt vezetője elmondta, hogy ez a folyamatosság a kisebbségi autonómiatörekvések, a nemzeti tanácsok jogai, a stratégiák folytatása, az alkotmányosság és a Vajdaság státusa, a vagyon-visszaszármaztatás, a rehabilitáció és a közbiztonság kérdésében szembetűnő.
Azt a korábbi kijelentését is kifejtette, miszerint a VMSZ a kormánykoalíció része szeretne lenni. Rámutatott arra, hogy ma már nincs olyan ellenszenv a legnagyobb szerb párt, a Szerb Haladó Párt iránt, mint a két évvel ezelőtti választásokon volt. Megváltozott a magyar lakosság véleménye is – mondta Pásztor. Megismételte azt a korábbi kijelentését is, hogy pártja öt képviselői helyet szeretne megszerezni, annyit, amennyi képviselőjük eddig is volt a parlamentben, mert – mint fogalmazott – „az ember soha nem azt tervezi, hogy visszalépjen”.
A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a tizedik parlamenti választás, ezek közül is a hetedik rendkívüli választás. A szavazók a parlament 250 képviselői helyéről döntenek március 16-án. Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű országgyűlésnek pedig három hónapja van a kormány kinevezésére, máskülönben ismét új választásokat kell kiírni.
