Mint mondta, 2009-ben külön törvény született a nemzeti tanácsokról, és ez már valódi hatásköröket biztosított nekik. A magyarok nemzeti tanácsa jobban gazdálkodott a hatásköreivel, mint más kisebbségeké, mert nagyobb értelmiségi kör kapcsolódott hozzá – vélekedett a szakértő.
Az alkotmánybíróság decemberi döntése szerint a Vajdaság statútumának kétharmada nem egyeztethető össze Szerbia alaptörvényével, ezért át kell dolgozni vagy újra kell írni; s minderre hat hónapot adott. A testület alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait is, és ezzel a testületek számos szerzett jogát megnyirbálta.
Mindenképpen meg kell változtatni a szerb alkotmányt, az országot enélkül „nem lehet rendbe tenni” – jelentette ki Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a magyar politikus azt is hangsúlyozta, hogy nem ismétlődhet meg az, ami 2006-ban történt, vagyis hogy az alkotmányt az aktuális politikai érdekek mentén, a valóságtól elrugaszkodva írták meg. Pásztor ehelyett az alkotmánymódosításról szóló nyílt vitát kezdeményezett.
Elhangzott az is, hogy az európai uniós csatlakozási folyamat során kétségkívül meg kell változtatni Szerbia alaptörvényét. Vladimir Dzamic politológus ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a március 16-ai előre hozott parlamenti választások után a képviselőknek lehetőségük lesz arra, hogy átdolgozzák a jelenlegi alkotmányt, mert „ilyen alaptörvénnyel Szerbia nem válhat az EU teljes jogú tagjává”.
A Vajdaság statútumát átdolgozó munkacsoport képviselője is felszólalt az újvidéki közvitán. Mirjana Jovanovic Tomic úgy értékelte, hogy Szerbiának teljesen új alkotmányra van szüksége, mert a jelenlegi alaptörvény törvényessége nagymértékben megkérdőjeleződött.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!