A B92 televízió honlapjának beszámolója szerint a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetője az úgynevezett vajdasági konvenció tízéves évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen kiemelte, hogy a kezdeményezés megszületésekor megfogalmazott, a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos gondolatokat újra elő kell venni. Mint magyarázta: az utóbbi tíz évben „számos lépést tettünk, reménykedtünk, és végül megtettünk egy kört, így most többé-kevésbé ugyanott vagyunk”. Szerinte a 2004-ben a Vajdasággal kapcsolatban megfogalmazott politikai irányvonalak, valamint a szükséges alkotmányos és törvényi változtatások ma is teljesen aktuálisnak számítanak. „Az autonómia felépítése és a politikai célok elérése egy folyamat, amelyben nem mindig lehet egyenes úton felfelé haladni, hanem vannak tévutak is, és az utóbbi tíz év ilyen volt” – fogalmazott.
Az első vajdasági konvenciót az 1974-es jugoszláv szövetségi alkotmány megszületésének harmincadik évfordulóján szervezték meg azok a pártok, szervezetek és személyek, akik Szerbia északi tartományának szélesebb körű autonómiájáért szálltak síkra. Az 1974-es alaptörvény igen kiterjedt jogokat biztosított a tartomány számára, a Vajdaság Horvátországgal és Szlovéniával egy szinten volt, ma pedig négyszeresen vagy ötszörösen le van maradva – hangzott el Szabadkán.
A Pannon RTV beszámolója szerint Egeresi Sándor, az első vajdasági konvenció vezető alakja kiemelte: Szerbiában a belső önállóság kérdése még mindig várat magára. Szerinte az ország európai uniós integrációja szempontjából mindenképpen szükség van új alkotmányra, amelyben a vajdasági autonómia is helyet kap.
A globális nyitás megújíthatja a magyar külpolitika céljait, így a kisebbségvédelmet is – mondta korábban Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.
