Lezsák Sándor Osztie Zoltánnal, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökével látogatott Szabadkára, ahol egyebek között a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség tagjaival is tárgyalt, illetve részt vett a szabadkai magyar főkonzulátuson rendezett ünnepélyes állampolgársági eskütételen.
A politikus szerint az utóbbi négy év jelentősen felerősítette azokat a folyamatokat, amelyek miatt most azt mondhatja, hogy a délvidéki magyarság a reneszánszát éli. Ebben az időszakban viszonylag sikerült rendeződnie Szerbiának, és van még bizonytalanság, de már kezd letisztulni a helyzet – magyarázta.
A vajdasági magyarság helyzetének javulásához hozzájárult a magyar törvényhozás is, amikor lehetővé tette az egyszerűsített honosítási eljárást. „Ez lehetőséget adott a Kárpát-medencében, és különösen itt a Délvidéken, hogy részt vegyenek magyarként a magyarországi történésekben, és másképpen figyeljenek oda” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy eddig is honfitársainak tekintette a határon túl élő magyarokat, a kettős állampolgárság lehetősége az itt élőkben is „tudatbéli változást” hozott. Elmondta, hogy ezeknek a folyamatoknak lesz folytatásuk, következményeik.
„Új alkotmánya van az országnak, új alaptörvény szervezi újjá Magyarországot, és ezzel a nemzet közösségét is, hiszen ahogy az alaptörvényben is megfogalmazódott: minden magyar felelős minden magyarért” – részletezte Lezsák Sándor. A pénteki állampolgársági eskütételen való részvétel kapcsán pedig úgy fogalmazott: „a határon átívelő nemzetegyesítés a gyakorlatban azokban a pillanatban sűrűsödött, amikor esküt tett ötven honfitársunk, és éreztem azt, hogy belülről is érzik a himnuszt, nemcsak kívülről tudják”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a Magyarországon élők hogyan reagálnak erre a nemzetegyesítő elképzelésre, Lezsák azt válaszolta, hogy persze voltak riogatások a politikai ellenfelek részéről, hiszen „lehet hisztériát kelteni, lehet fenyegető mondatokat, hamis, torz történeteket mesélni, de ez minden változással együtt jár”. Mint mondta, „tudatosítani kellett bizonyos rétegekben, hogy nincsen első osztályú meg másodosztályú állampolgár, hanem magyarok vannak”. Szerinte a többség inkább aggódik azok miatt, akik nem vállalhatják magyarságukat, mint például a Felvidéken élők.
Az utóbbi négy évről szólva pozitívumként fogalmazta meg, hogy a „köztudatban is felerősödött egy egészséges törekvés és a büszkeség is, hogy magyar vagyok, legyen erről egy papírom, és talán ezt az új kormányzatot, ezt az új Magyarországot is könnyebb vállalni, mint a korábbi ellentmondásos, bizonytalan, feszültségekkel teli, fenyegetett állapotban lévő országot”.
