Szlovákia történetének negyedik elnökválasztásának első fordulóját március 15-én tartják, és az előzetes felmérések alapján minden bizonnyal március 29-én ismételten szavazhatnak az állampolgárok. Érdekesség, hogy eddig egyetlen voksolás sem dőlt el az első körben.
1999-ben Rudolf Schuster és Vladimir Meciar küzdelméről szólt a küzdelem. Az első körben a polgári pártok által támogatott Schuster több mint 10 százalékpontos előnyt szerzett, amelyet a második körben még növelni is tudott, így simán nyerte a voksolást.
A 2004-es választás meglehetősen izgalmasan alakult: az első körben Meciar végzett az első helyen, több mint 10 százalékponttal előzte meg Ivan Gasparovicot, aki egyébként kevesebb mint négyezer szavazattal kapott többet Eduard Kukannál, a kereszténydemokraták jelöltjénél. A második körben Gasparovic mellett sorakozott föl a politikai élet színe-java, így közel 60 százalékos eredménnyel hódította el az elnöki széket.
A legutóbbi elnökválasztás volt az eddigi legizgalmasabb küzdelem, mivel a hivatalban lévő Gasparovic kihívója, Iveta Radicová mögött felsorakoztak a jobbközép erők. Az első fordulóban Gasparovic 8,5 százalékpontos előnyt szerzett, de egyáltalán nem mehetett biztosra a második körben. Végül a hivatalban lévő elnök győzött, amit annak köszönhetett, hogy az északi megyékben lényegesen jobban szerepelt a polgári jelölttel szemben. Radicová a magyarok lakta megyékben szerepelt a legjobban.
Sokáig úgy tűnt, hogy a 2014-es elnökválasztás is meglehetősen sima lesz, mivel a 2013-ban készült felmérések még egyértelműen azt mutatták, hogy Robert Fico miniszterelnök meglehetősen simán szerezheti meg az elsőséget. A Smer elnökének malmára hajtotta a vizet az is, hogy a 2012-es előre hozott választáson elszenvedett vereségét követően a jobbközép erők nem tudtak talpra állni, és továbbra sem működnek együtt a baloldali kormánnyal szemben.
A változás a felmérésekben az elnökválasztási kampány januári–februári heteiben következett be, amikor Fico előnye folyamatosan csökkent, miközben Andrej Kiska független jelöltnek sikerült a támogatottságát 20 százalék fölé tornáznia. Több olyan kutatás is napvilágot látott, miszerint Kiska a második körben meg is verné a miniszterelnököt, de érdemes ezeket meglehetős fenntartással kezelni. Ami a március 15-ei voksolás előtt szinte teljesen biztosnak tűnik, hogy Fico és Kiska fog egymással megmérkőzni két hét múlva.
A szombati voksolás egyesek szerint főpróbája lesz a májusi európai parlamenti választásoknak, valamint az első olyan megmérettetés lesz a 2012-es márciusi előre hozott voksolás óta, amelyen véleményt mondhatnak a választók az egypárti balközép kabinetről. Fico a mostani kampányban is többször kijelentette, hogy az elnökválasztás nem lehet népszavazás a kormányáról, mivel arról majd csak 2016-ban szavaznak, de ezt semmiképpen sem tudja elkerülni, mivel az összes jelölt a róla szóló kritikából próbált politikai tőkét kovácsolni.
Magyarországon a legnagyobb érdeklődés egyértelműen Szlovákia történetének első magyar elnökjelöltjének a szereplését kíséri. Bárdos Gyula, a jelenleg parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártjának a politikusa kampányában a Merjünk nagyok lenni szlogenre helyzete a legfőbb hangsúlyt. Bár Bárdos esetében óriási meglepetés lenne, ha sikerülne bejutnia a második körbe, ennek csak akkor lenne esélye, ha a kisebb szlovák jelöltek között egyenletesen szétszóródnának a szavazatok, és a felvidéki magyarság óriási számban járulna az urnákhoz, és egységesen az MKP jelöltjére szavaznának.
Az MKP szempontjából azért is fontos Bárdos indulása, mivel egy esetlegesen jó eredmény esetén az EP-választások előtt felhajtóerőként hatna az alakulatra. Ráadásul a parlamenten kívüli alakulat a tavalyi megyei választásokon lényegesen jobban szerepelt, mint amire a felmérések alapján számítani lehetett, és legfőbb riválisát, a Most-Hidat is simán előzte. Az utóbbi párt egyébként meglehetősen mellélőtt az elnökválasztási kampány során, mivel közösen állított jelöltet a Kereszténydemokrata Mozgalommal Pavol Hrusovsky személyében, akinek a támogatottsága néhány hónap alatt zuhant 17-ről 5 százalék közelébe. Bugárék tehát igencsak leszálló ágban vannak, így számukra a májusi EP-választásokon való 5 százalékos küszöb elérése életbe vágóan fontos lesz.
