A szombati voksolás egyesek szerint főpróbája lesz a májusi európai parlamenti választásoknak, valamint az első olyan megmérettetés lesz a 2012-es márciusi előre hozott voksolás óta, amelyen véleményt mondhatnak a választók az egypárti balközép kabinetről. Fico a mostani kampányban is többször kijelentette, hogy az elnökválasztás nem lehet népszavazás a kormányáról, mivel arról majd csak 2016-ban szavaznak, de ezt semmiképpen sem tudja elkerülni, mivel az összes jelölt a róla szóló kritikából próbált politikai tőkét kovácsolni.
Magyarországon a legnagyobb érdeklődés egyértelműen Szlovákia történetének első magyar elnökjelöltjének a szereplését kíséri. Bárdos Gyula, a jelenleg parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártjának a politikusa kampányában a Merjünk nagyok lenni szlogenre helyzete a legfőbb hangsúlyt. Bár Bárdos esetében óriási meglepetés lenne, ha sikerülne bejutnia a második körbe, ennek csak akkor lenne esélye, ha a kisebb szlovák jelöltek között egyenletesen szétszóródnának a szavazatok, és a felvidéki magyarság óriási számban járulna az urnákhoz, és egységesen az MKP jelöltjére szavaznának.
Az MKP szempontjából azért is fontos Bárdos indulása, mivel egy esetlegesen jó eredmény esetén az EP-választások előtt felhajtóerőként hatna az alakulatra. Ráadásul a parlamenten kívüli alakulat a tavalyi megyei választásokon lényegesen jobban szerepelt, mint amire a felmérések alapján számítani lehetett, és legfőbb riválisát, a Most-Hidat is simán előzte. Az utóbbi párt egyébként meglehetősen mellélőtt az elnökválasztási kampány során, mivel közösen állított jelöltet a Kereszténydemokrata Mozgalommal Pavol Hrusovsky személyében, akinek a támogatottsága néhány hónap alatt zuhant 17-ről 5 százalék közelébe. Bugárék tehát igencsak leszálló ágban vannak, így számukra a májusi EP-választásokon való 5 százalékos küszöb elérése életbe vágóan fontos lesz.
