A szabadság egy és oszthatatlan

Semjén Zsolt Kézdivásárhelyen, Tőkés László Nagyváradon mondta el ünnepi beszédét. Németh Zsolt külügyi államtitkár Sepsiszentgyörgyön járt.

Huszár hagyományőrzők élén, lóháton érkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Kézdivásárhely főterére, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 166. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. A kereszténydemokrata politikus beszédében azt hangsúlyozta, a magyarság autonómiaigénye nem irányul senki ellen, az önrendelkezés az Európai Unióban másutt megszokott, természetes valóság.

A magyar kormány tagja mellett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is lóháton vonult körbe a téren, ahol hatalmas tömeg, sok ezer ember követi figyelemmel a magyarországi és székelyföldi hagyományőrző lovas csapatok, valamint a környékbeli falvak szekeres felvonulását.

A főtéren, a forradalom legendás ágyúöntő tüzértisztjének, a kétszáz éve született Gábor Áronnak a szobra körül összesereglett, a szervezők szerint több mint tízezresre becsült tömeg előtt mondott beszédében Semjén Zsolt az ünnep és az összetartozás jelentőségét hangsúlyozta. „Egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem, az egész magyar kultúra. Ebben segít minket korabeli ruha, az ünnep, a felvonulás, a zászló, ez teszi megélhetővé, hogy őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek, és büszkeséggel tölt el, hogy magyarok lehetünk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Kijelentette: a szabadságharc idején Gábor Áron öntödéjében ágyúvá lett székely harangok ma is szólnak a magyarság szívében. „Azt üzeni ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár, nekünk is jár. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes, megszokott, bevett valóság. Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más nemzetnél sem” – hangoztatta Semjén. Rámutatott, a magyarság nem fogadhatja el, hogy másodosztálybeli nép. „Amikor mi önrendelkezésről beszélünk, nem irányul senki ellen. Amit mi kérünk, az nem valamilyen székely specialitás, valamilyen soha nem látott, soha nem hallott, túlzó követelés, hanem az, ami másoknak természetes napi valóság az EU-ban.”

A miniszterelnök-helyettes beszéde végén történelmi tavasznak nevezte az ideit, április hatodikát pedig az egyetemes magyarság ünnepének, mivel idén az állampolgárság kiterjesztése lehetővé teszi, hogy minden magyar kifejezze politikai akaratát. Rámutatott: a világ magyarsága a közjog kötelékében egyesülve száz év óta először választhat olyan Országgyűlést, amelyben minden magyar politikai akarata megtestesül. „Szeretett honfitársaim, félszavakból értjük egymást: önök mindenben számíthatnak ránk, és mi is számítunk önökre. Isten áldja Erdélyt, Isten áldja Székelyföldet, Isten áldja Kézdivásárhelyt!” – zárta beszédét Semjén Zsolt.

Tőkés László szerint az erdélyi-partiumi magyarság mostani szabadságharca az autonómiaharc. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Nagyváradon, Szacsvay Imre szobránál mondott beszédet a nemzeti ünnepen. Tőkés megemlítette, a 2014-es évet a partiumi autonómia évévé nyilvánította az EMNT, de nem szabad megelégedni csak a Székelyföld vagy csak a Partium autonómiájával, Erdély autonómiájáért is síkra kell szállni. Arra utalván, hogy Románia jelenlegi himnusza is Petőfi Nemzeti dalából ihletődött, kijelentette: a szabadság egy és oszthatatlan, és egy elnyomó nép soha nem lehet szabad. Tőkés László úgy véli, a jelenkori szabadság kivívásához a szabadságharc mellett igazságharcra is szükség van.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen elmondott beszédében felidézte: a forradalom megvalósította a magyarság nemzeti önrendelkezését a birodalmon belül, megvalósította a magyar autonómiát. „Az autonómia az nem elszakadás. Elmondjuk huszadszor is, századszor is, az autonómia nem elszakadás. (...) Szeretnék határozott és világos lenni: számíthattok ebben a küzdelemben Magyarország támogatására” – hangoztatta a külügyi államtitkár a Sepsiszentgyörgy főterén ünneplő, magyar és székely zászlókat lobogtató tömeghez intézve szavait. Rámutatott: 104 év után először az erdélyiek újból képviselőket küldhetnek a magyar parlamentbe, részt vehetnek a nemzet sorsáról való döntésben.

A székelyek legendás ágyúöntő tüzértisztje, a kétszáz éve született, a szabadságharcban hősi halált halt Gábor Áron tiszteletére idén emlékévet szerveznek Háromszéken. Ennek nyitányaként szombaton a külügyi államtitkár felavatta a Kovászna megyei tanács által állíttatott, óriás méretű Gábor Áron képregénykörképet, amelyet Damokos Csaba képzőművész alkotott. A szervezők becslése szerint idén csaknem húszezer ember gyűlt össze szombaton Sepsiszentgyörgy főterén a magyar nemzeti ünnepen.