A vajdasági magyar politikus a B92 televízió Kaziprst (Mutatóujj) című interjúműsorában kedden azt mondta: úgy tűnik, nincs mindenki tisztában azzal, hogy március 16-án parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, nem pedig elnökválasztást. Pásztor ezzel megerősítette Kovács Elvirának, a VMSZ képviselőjének hétfői kijelentését, miszerint a legtöbb politikai tömörülés a pártvezér személyére építi kampányát, nem pedig a jövőre vonatkozó tervek, illetve egy határozott program vagy üzenet közvetítésére.
Pásztor Bálint a B92-nek arról is beszélt, hogy a VMSZ utoljára 2004-ben indult koalícióban parlamenti választáson, 2007 óta azonban mindig önállóan mérette meg magát. Kijelentette, hogy pártja biztosan bekerül a parlamentbe ezúttal is, a cél pedig az öt képviselői hely megtartása a 250 fős törvényhozásban.
A választások kimenetelét illetően úgy fogalmazott: nem kérdéses, hogy melyik pártnak lesz a legnagyobb támogatottsága, ez pedig a Szerb Haladó Párt (SNS). A második hely is biztosnak tűnik – tette hozzá –, a jelenlegi kisebb koalíciós partneré, a Szerbiai Szocialista Párté (SPS) lesz ez a pozíció. Mint magyarázta, a verseny valójában a harmadik helyért, illetve az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépéséért folyik.
Kiemelte, hogy gyökeres változásokra lehet számítani a következő parlamenti ciklusban, és ebben a VMSZ részt akar venni, hatni akar ezekre a folyamatokra. Pásztor hűvösen reagált a VMSZ-t amiatt ért bírálatokra, hogy koalícióra lépne a nacionalista Szerb Radikális Pártból kivált, azóta mérsékeltebb irányvonalat követő SNS-szel. Emlékeztetett arra, hogy az SNS elfogadható az Európai Uniónak is, hiszen kormányzása alatt megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, illetve éppen ez a párt volt az, amellyel sikerült elérni a szerb–magyar történelmi megbékélést, és a két ország elnökének közös főhajtását az ártatlan áldozatok előtt tavaly júniusban a vajdasági Csúrogon.
Hozzátette még, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség nem várhat további 4-8 évet arra, hogy megerősödjenek olyan pártok, amelyek esetleg „elfogadhatóbbnak” minősülnek, a vajdasági magyarság számára fontos lépéseket nem szabad elodázni. Az erre vonatkozó tervek között a Vajdaság finanszírozásáról, a nemzeti tanácsokról és a vajdasági települések fejlesztéséről szóló törvények meghozatalát, illetve módosítását említette.
