Ezen múlhat az erdélyi magyarság jövője

Újra kormányon van az RMDSZ Romániában, de vajon mire lesz ez jó?

Amint az várható volt, szűk két éves közös kormányzás után februárban felbomlott a romániai Szociálliberális Unió (USL), amelyet még 2011 februárjában hozott létre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A szövetség alapvető célja az akkori jobboldali kormány megbuktatása, majd Traian Basescu államelnök eltávolítása volt. Az előbbi célt maximálisan sikerült végrehajtani, amelyet megkoronázott az USL kétharmados győzelme a 2012. december 9-i parlamenti választáson. Az utóbbi célt nem sikerült teljesíteni a szövetségnek, amelynek részben szerepe volt abban, hogy a PSD és a PNL szakított egymással.

Victor Ponta az USL szétesése után az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bevonását kezdeményezte a kormányba, majd 2014. március 3-án az RMDSZ és a liberálisok távozásával az USL-ből létrejött szűkebb politikai szövetség, a Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség (USD) aláírta azt a megállapodáscsomagot, amelynek alapján – majdnem két év szünet után – az RMDSZ ismét kormányzati szerepet kap. A 2012. április 27-én a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ungureanu-kormány helyébe lépő, 2012. május 7-én beiktatott első Ponta-kabinet 53 oldalas programja tulajdonképpen semmilyen közvetlen kisebbségpolitikai célt nem fogalmazott meg – olvasható a Mensura Transylvanica (MT) legfrissebb elemzésében.

A 2013-tól kormányzó második Ponta-kormány 130 oldalas programja már több fontos – erdélyi magyar szempontból is jelentős – kisebbségpolitikai célt tartalmaz, annak ellenére, hogy az RMDSZ nem vált e koalíció tagjává (az előzetes egyezségek ellenére) – tették hozzá. Az MT szerint a második Ponta-kormány programja számos fontos célt megfogalmazott; erre minden bizonnyal az RMDSZ-szel előzetesen – még a 2012. decemberi választások előtt – lefolytatott egyeztetések nyomán került sor, azonban akkor az RMDSZ nem vált a kormánykoalíció tagjává a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) ellenkezése okán. Viszont a második Ponta-kormány programja „megőrizte” az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések eredményeit, jóllehet később épp e program előírásaival ellentétes szellemű intézkedéseket foganatosított (a MOGYE ügye, a székelyföldi prefektusok szerepe a zászlóperekben) – szerepel a tanulmányban.

A harmadik, most beiktatásra kerülő Ponta-kabinet kisebbségpolitikai céljait egy összesen négyoldalas egyezmény tartalmazza, amely tulajdonképpen egy két részből álló protokollum. Az aláírt megállapodás első dokumentuma egy úgynevezett kormányzati megállapodás, amely rögzíti az RMDSZ kormányra lépésének általános feltételeit. A megegyezés második pontja az RMDSZ kormányzati részesedését határozza meg. Eszerint a szövetség koalíciós súlyával arányosan kap miniszteri és államtitkári tisztségeket – idézte föl az erdélyi politikaelemző központ.

A protokollumnak az erdélyi magyarság szempontjából érdekesebb része az a politikai megállapodás, amely az RMDSZ követeléseit tartalmazza, valamint azoknak megvalósítási keretét. A megegyezés 11 pontból áll, és aláírta a kormánykoalícióban résztvevő összes párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Unió Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) – elnöke. Az MT szerint a megállapodás egyik legfontosabb része a 2 b. pont, amely kimondja, hogy az aláíró felek megegyeznek abban, hogy a 2014–2016-os periódusban koalíciós szinten kizárólag csak közös megegyezéssel hoznak, illetve kezdeményeznek politikai döntéseket, mégpedig a következő területeken: 1. alkotmánymódosítás, 2. az ország területi-közigazgatási átszervezése a különböző régiók tradíciói, kulturális jellemzői és történelmi sajátosságai alapján, 3. a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozása, 4. a MOGYE magyar vonalának létrehozása, valamint 5. az etnikai arányosság intézményesítése (a dekoncentrált szervek, valamint a helyi és megyei hatóságok szintjén).

„Mint látható, e pont tartalmazza a magyarság szempontjából a legfontosabb célokat, azonban a fenti megfogalmazás nem kötelezi a kormányt arra, hogy lépéseket tegyen ezek érdekében, a felek csupán arra vállalnak kötelezettséget, hogy csak közös megegyezéssel kezdeményeznek.” Más szóval, a megállapodás 2 b. pontjának szövegezése nem tartalmaz garanciát arra, hogy tényleges lépésekre is sor kerüljön, viszont lehetőséget ad az RMDSZ-nek, hogy megakadályozza, hogy a koalíció elvegyen a meglévő jogokból – olvasható az elemzésben.

Az erdélyi politikaelemző szerint a protokollum lényegében annak a politikai kísérletnek a folytatása, amelybe a szociáldemokraták és az RMDSZ a 2012. decemberi választások előestéjén belekezdtek. Az együttműködés sikerességének esélyeit azonban több körülmény is rontja az MT szerint: 2013-ban bebizonyosodott, hogy a mostani Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség tagjai is csak egy „fegyelmezetlen koalíciót” tudnak alkotni, amelyet nem valamely stratégiai törekvés, hanem az eseti együttműködés előnyei tartanak össze.

Az elmúlt év során a Ponta-kormányzat újabb konfliktusokat generált, és azok további problémákkal terhelik a 2013–2016-os kormányprogram amúgy is konfliktusokat előrevetítő kivitelezését, valamint az RMDSZ eddigi koalíciós szerepvállalásai során egyszer sem tudta elérni, hogy a közös kormányprogram fontosabb kisebbségpolitikai céljai megvalósuljanak – olvasható a tanulmányban.

„Az egyezmény talán legfontosabb eredménye az infrastrukturális beruházások terén jelentkezik: egyértelmű prioritássá teszi az »Erdélyi autópálya« befejezését, és azon belül az újabb, Marosvásárhelyig vezető szakasz kivitelezését. Ennek megvalósulása a Székelyföld és Magyarország közötti forgalom szempontjából alapvető.”

Mindent egybevetve, az RMDSZ újabb kormányzati szerepvállalása, a fent bemutatott protokollum alapján nagy valószínűséggel nem fog áttörést eredményezni a kisebbségi jogok terén. Viszont lehetőséget teremt az erdélyi magyarság szempontjából fontosnak tartott kérdések kormányzati napirenden tartásához. Ami egyben lehetőség is egyes kérdések eseti rendezésére – zárul az elemzés.

Időközben komoly alkotmányos vita alakult ki az új kabinet tagjainak kinevezése körül, mivel Basescu nem nevezi ki az új kormány tagjait, csak akkor, ha a kormányprogramba bekerülnek a magyar igények is – írja a Főtér.ro. Mindezt úgy, hogy korábban még elfogadhatatlannak nevezte azokat. A programban „szerepelnie kell a székely zászlóra vonatkozó kötelezettségnek, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre vonatkozó kötelezettségnek is. Ha az előző kormány, a Szociálliberális Unió programja maradna hatályban, az nem felelne meg a valóságnak” – jelentette ki a román államfő.