Ezen múlhat az erdélyi magyarság jövője

Újra kormányon van az RMDSZ Romániában, de vajon mire lesz ez jó?

A protokollumnak az erdélyi magyarság szempontjából érdekesebb része az a politikai megállapodás, amely az RMDSZ követeléseit tartalmazza, valamint azoknak megvalósítási keretét. A megegyezés 11 pontból áll, és aláírta a kormánykoalícióban résztvevő összes párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Unió Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) – elnöke. Az MT szerint a megállapodás egyik legfontosabb része a 2 b. pont, amely kimondja, hogy az aláíró felek megegyeznek abban, hogy a 2014–2016-os periódusban koalíciós szinten kizárólag csak közös megegyezéssel hoznak, illetve kezdeményeznek politikai döntéseket, mégpedig a következő területeken: 1. alkotmánymódosítás, 2. az ország területi-közigazgatási átszervezése a különböző régiók tradíciói, kulturális jellemzői és történelmi sajátosságai alapján, 3. a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozása, 4. a MOGYE magyar vonalának létrehozása, valamint 5. az etnikai arányosság intézményesítése (a dekoncentrált szervek, valamint a helyi és megyei hatóságok szintjén).

„Mint látható, e pont tartalmazza a magyarság szempontjából a legfontosabb célokat, azonban a fenti megfogalmazás nem kötelezi a kormányt arra, hogy lépéseket tegyen ezek érdekében, a felek csupán arra vállalnak kötelezettséget, hogy csak közös megegyezéssel kezdeményeznek.” Más szóval, a megállapodás 2 b. pontjának szövegezése nem tartalmaz garanciát arra, hogy tényleges lépésekre is sor kerüljön, viszont lehetőséget ad az RMDSZ-nek, hogy megakadályozza, hogy a koalíció elvegyen a meglévő jogokból – olvasható az elemzésben.

Az erdélyi politikaelemző szerint a protokollum lényegében annak a politikai kísérletnek a folytatása, amelybe a szociáldemokraták és az RMDSZ a 2012. decemberi választások előestéjén belekezdtek. Az együttműködés sikerességének esélyeit azonban több körülmény is rontja az MT szerint: 2013-ban bebizonyosodott, hogy a mostani Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség tagjai is csak egy „fegyelmezetlen koalíciót” tudnak alkotni, amelyet nem valamely stratégiai törekvés, hanem az eseti együttműködés előnyei tartanak össze.

Az elmúlt év során a Ponta-kormányzat újabb konfliktusokat generált, és azok további problémákkal terhelik a 2013–2016-os kormányprogram amúgy is konfliktusokat előrevetítő kivitelezését, valamint az RMDSZ eddigi koalíciós szerepvállalásai során egyszer sem tudta elérni, hogy a közös kormányprogram fontosabb kisebbségpolitikai céljai megvalósuljanak – olvasható a tanulmányban.

„Az egyezmény talán legfontosabb eredménye az infrastrukturális beruházások terén jelentkezik: egyértelmű prioritássá teszi az »Erdélyi autópálya« befejezését, és azon belül az újabb, Marosvásárhelyig vezető szakasz kivitelezését. Ennek megvalósulása a Székelyföld és Magyarország közötti forgalom szempontjából alapvető.”

Mindent egybevetve, az RMDSZ újabb kormányzati szerepvállalása, a fent bemutatott protokollum alapján nagy valószínűséggel nem fog áttörést eredményezni a kisebbségi jogok terén. Viszont lehetőséget teremt az erdélyi magyarság szempontjából fontosnak tartott kérdések kormányzati napirenden tartásához. Ami egyben lehetőség is egyes kérdések eseti rendezésére – zárul az elemzés.

Időközben komoly alkotmányos vita alakult ki az új kabinet tagjainak kinevezése körül, mivel Basescu nem nevezi ki az új kormány tagjait, csak akkor, ha a kormányprogramba bekerülnek a magyar igények is – írja a Főtér.ro. Mindezt úgy, hogy korábban még elfogadhatatlannak nevezte azokat. A programban „szerepelnie kell a székely zászlóra vonatkozó kötelezettségnek, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre vonatkozó kötelezettségnek is. Ha az előző kormány, a Szociálliberális Unió programja maradna hatályban, az nem felelne meg a valóságnak” – jelentette ki a román államfő.