Így hálózzák be a magyarok újra a Kárpát-medencét

A nemzetegyesítő stratégia részeként óriási fejlődésen ment keresztül a térség magyar nyelvű médiája.

Semjén Zsolt videoüzenetében hangsúlyozta, köszönet illeti a megújult magyar közszolgálati médiát, hiszen „végre egységben látják a Kárpát-medence magyarságát".

Fontosnak tartotta, hogy a hírek ugyanolyan természetességgel szóljanak arról, hogy mi történt Pécsen, mint arról, hogy mi történt Szabadkán. A miniszterelnök-helyettes szerint a külhoni magyarság híreinek „a magyar hírek integráns részeiként” kell megjelenniük a médiában, és ki kell terjedniük az élet valamennyi szegmensére. Példaként a politikai, kulturális élet mellett az időjárást és a sportot is megemlítette. Semjén Zsolt gratulált a nemzetmentő és nemzetépítő szolgálathoz a konferencián részt vevő médiaszakembereknek.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédében az önrendelkezés jelentőségét emelte ki. Az elmúlt négy évben Magyarország minden nemzetközi konfliktusa erről szólt – tette hozzá. Németh Zsolt kifejtette: fontos kérdés, hogy milyen a világ, azt hogyan értelmezzük, továbbá az, hogy mennyire vagyunk képesek ennek az értelmezésnek-gondolkodásnak a formálására, illetve hogy ebben mennyire vagyunk kiszolgáltatva külső tényezőknek. Minél jelentősebb a saját gondolkodásformáló erő, annál inkább lehet szellemi önrendelkezésről beszélni – magyarázta. Mint mondta, az elmúlt négy évben sikerült áttörő eredményeket elérni Magyarország önrendelkezését illetően, és a következő időszak fontos feladata ezek megőrzése.

Mint mondta, az ország és a nemzet önrendelkezése szempontjából rendkívül fontos a külhoni magyar média, és a kárpát-medencei médiumoknak hálózatszerűen kell működniük. Az elkövetkező éveknek a hálózat- és rendszerépítés jegyében kell telniük – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány tiszteletben tartja a média- és véleményszabadságot és támogatja a külhoni magyar médiaműhelyek munkáját. Emellett kiemelte a média közéleti és mobilizációs szerepét is, ez véleménye szerint a következő két választás – a magyar országgyűlési és az európai parlamenti – miatt is fontos.

Újjászerveződött a 2010-re teljesen szétzilált külhoni magyar tudósítóhálózat, anyagaik pedig ma már nem gettószerűen, hanem a közmédia műsoraiba szervesen beépülve jelennek meg – hangsúlyozta Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója a konferencián. Ma már hatvankilenc tudósítói pont van a Kárpát-medencében, Erdélyben és Délvidéken már működnek, Felvidéken és Kárpátalján pedig most épülnek a komplex élő közvetítésekre is alkalmas stúdiók: a hálózat legtöbb pontja pedig több médiumot (rádiót, tévét, hírügynökséget) is kiszolgál – számolt be a fejlesztésekről.

Az MTVA további terveiről elmondta: minden környező országba telepítenek olyan mobil egységet, amellyel bárhonnan, bármikor élő adásba is be tudnak jelentkezni a kollégák, és egy közös koncepció alapján megszervezik a határon túl felhalmozódott archívumok értékeinek megmentését.

Galambos István vezérigazgató-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a külhoni témákat nem kell külön műsorokba száműzni. A KKK a nemzet egységében való gondolkodást próbálja segíteni a közmédiában – tette hozzá.

Nem létezik közszolgálati magyar újságírás a külhoni magyar újságírók nélkül, munkájuk pedig nem lenne eredményes a 2010-ben indult „nemzetegyesítő stratégia” nélkül – emelte ki Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

Az elmúlt években teljessé vált a hírügynökség Kárpát-medencei tudósítóhálózata, évi hétezer külhoni magyarságról szóló MTI-anyag születik, és az ingyenessé vált hírügynökségi szolgáltatások legaktívabb felhasználója ma már a külhoni magyar média – számolt be az eredményekről Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója, és megemlítette a rádiós krónikák és a televíziós híradók összeállítását végző Hírcentrum is szerepét is.

Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy a rádió műsoraiba szervesen beépülnek a határon túli témák, de még lehetne javítani ezen az integráción; Medveczky Balázs, a Magyar Televízió Zrt. vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy a köztelevízió már nem rétegműsorokat, hanem a nemzeti összetartozást szem előtt tartó tartalmakat készít, és a gyermekműsoroktól az ismeretterjesztő adásokig mindenütt az összmagyarság értékeit mutatja be.

Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, a csatorna 22 éve azért alakult, hogy „égi köldökzsinórként” összekösse a szétszakított nemzetrészeket – ez a feladat azóta sem változott, de kiegészült a Duna World angol nyelvű műsoraival.

A konferencia szervezői pénteken bejelentették: olyan ösztöndíjprogramot kezdeményeznek, amely lehetővé teszi, hogy a Sapientia kolozsvári médiaszakán a Kárpát-medence más területeiről érkező diákok is elsajátíthassák a szakmát.