Kelemen a kormányra lépéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásához kért felhatalmazást az SZKT-tól. Megemlítette, a vasárnap délután lefolytatandó tárgyalásoknak akár az is az eredménye lehet, hogy az RMDSZ ellenzékben marad, az is, hogy parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, de az is, hogy a szövetség vállalja a kormányzást.
Kelemen megjegyezte, mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. „Elmaszatolt megoldásnak” vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, de azt is elmondta, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást.
Mint ismert, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábban visszahívta minisztereit a román kormányból, és megvonta a bizalmat Ponta szociáldemokrata miniszterelnöktől; a Ponta vezette szociáldemokraták – több kisebb párttal együtt – törékeny többséggel rendelkeznek a bukaresti parlamentben, ezért Ponta felhatalmazást kapott, hogy tárgyaljon kormánya támogatásáról a parlamenti erőkkel, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szívesebben venne részt a következő román kormányban, mint nyújtana számára külső támogatást a parlamentben, ha meg tudnának állapodni az együttműködés feltételeiről a Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) – nyilatkozta korábban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Borboly Csaba, a párt elnökségi tagja szerint az RMDSZ-nek élnie kell azzal a lehetőséggel, amelyet a román kormánykoalíció felbomlása teremtett.
Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta az ország stabilitásának a biztosítását, olyan körülmények között, hogy „forrong körülöttünk a világ” – utalt az ukrajnai eseményekre. Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. „Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk” – magyarázta az elnök.
Kelemen a majdani tárgyalópartnereinek is üzent, amikor elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékelésében nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27-28. oldalt is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik.