Kulcspozícióba kerülhetnek a magyarok Szerbiában

250 mandátum sorsáról döntenek az előre hozott voksoláson.

Március 16-án Szerbia történetének tizedik parlamenti választását tartják, amely egyben a hetedik előre hozott voksolás lesz az országban. A tét, hogy a 2012-ben hatalomra került konzervatív Szerb Haladó Párt (SNS) képes lesz-e egyedül abszolút többséget szerezni, és megkezdeni a halaszthatatlan gazdasági reformokat, vagy pedig ismét kényszerkoalícióra lépnek a Szerb Szocialista Párttal (SPS). Aleksandar Vucic, a haladók elnöke biztos sikerben, és miniszterelnökként még inkább felgyorsítaná a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.

A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) legutolsó felmérése szerint az SNS a voksok 44 százalékára számíthat, amely körülbelül háromszorosa a második helyen álló szocialistákénak. Vucic személyes népszerűségének sokat köszönhetnek a haladók, mivel a fiatal politikus erőteljesen lépett föl az üzleti oligarchák ellen mint a hivatalban lévő kabinet miniszterelnök-helyettese, így korrupcióellenes kijelentései meglehetősen hitelesnek hatnak.

Az eddigi kampánynak nem volt központi témája, így a haladók a korrupcióellenességgel képesek tematizálni a közbeszédet – erről Ana Trbovic belgrádi közgazdászprofesszor beszélt. Bár többet beszélnek, mint amennyit tettek, de legalább kormányzati szereplőként volt néhány lépésük a tisztább közélet megteremtéséért, tette hozzá. Szerbiának a teljes jogú uniós tagság eléréséhez növelnie kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint vissza kellene szorítania a szervezett bűnözés és a feketegazdaság részarányát 2018-ig, hogy szóba jöhessen a 2020-as csatlakozás.

A következő szerb kormánynak sürgős gazdasági problémákat kell megoldania, így a 22 százalékos munkanélküliséget kellene csökkentenie, de ezzel egy időben a növekvő államadóssággal és az elszabaduló költségvetési hiánnyal is kezdeni kellene valamit. Emellett tovább rontják az összképet a banki adósságokban elmerülő vállalkozások és a hatékonynak egyáltalán nem nevezhető állami szektor helyzete. Ivica Dacic kormányfő azt javasolta, hogy száz állami vállalatot privatizáljanak, de egyelőre a szabad piaci reformoktól ódzkodó államban ezt nem sikerült végrehajtani.

Bratislav Grubacic, a haladók egyik elnökségi tagja a kampányban arról beszélt, hogy abban az esetben is koalíciós társat keresnek, ha elérik az abszolút többséget, mivel olyan fájdalmas lépések megtételére készülnek, amelyben több pártnak is részt kell vennie, hogy ne kerüljön veszélybe a társadalmi béke. Elemzők abban teljes mértékben egyetértenek, hogy Vucic lesz a következő kormányfő, de a lehetséges koalíciós társat illetően nehéz tippelni.

Jó eredményre számít a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – jelentette ki Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Kiemelte, nem csak a vajdasági magyarok voksolnak majd rájuk vasárnap. „Arra számítunk, hogy rengeteg magyar ember fog ránk szavazni, és egészen biztosan sokan lesznek azok is, akik nem magyarok, de látják, hogyan politizálunk, látják, hogyan képviseljük azt, amit megfogalmazunk. Mindaz, amit képviselünk, sok nem magyar embernek is szimpatikus, és egybeesik az elvárásaival” – magyarázta.

A VMSZ-nek jelenleg öt képviselője van a 250 fős szerbiai törvényhozásban. Pásztor elmondta, céljuk az, hogy az új összetételű országgyűlésben is ennyi mandátumuk legyen. A párt a kormánykoalíció részeként akar politizálni a következő négy évben, s államtitkári pozícióra is számít.