Az államtitkár megnyitotta a Bánffy Miklós íróról, egykori külügyminiszterről szóló kiállítást a Történeti Múzeumban. Beszédében kiemelte: Bánffy Miklós szomszédság- és térségpolitikáját az emberközpontú és diktatúraellenes párbeszéd határozta meg, amely nem az emberek feje fölött, hanem a bevonásukkal folyik. Számára kulcskérdés volt, hogy a térség országai függetlenek legyenek a náci és a kommunista diktatúráktól, és ennek érdekében stratégiai kérdésként tekintett a magyar–román összefogásra – emlékeztetett.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a kiállítás megrendezése történelmi adósság törlesztése a város felé, amelyben Bánffy Miklós meglátta a napvilágot és megkezdte a tanulmányait. Élete, politikai pályafutása több ponton kötődik Kolozsvárhoz, a város és Erdély világa végigkísérte az életútját – mondta. Hozzátette: Bánffy Miklós „a mai nappal hazatért”. Az államtitkár megjegyezte: fontos, hogy a magyar és a román nemzet tagjai megismerjék Bánffy Miklós tanulságos életművét.
Magdó János kolozsvári főkonzul kiemelte: Bánffy Miklós mindig a megegyezést kereste Erdély népei között. A kiállítás célja Bánffy alakjának visszahozatala a köztudatba.
Hegedűs Csilla (RMDSZ), a román kormány leendő kulturális államtitkára is arról beszélt, hogy Bánffy Miklós életművének üzenete a népek békés egymás mellett élésének, a közös jövő építésének és a szélsőségek elítélésének jelentősége.
A kiállításon bemutatták Nikolett Jelen-Bánffy szilikátművész, Bánffy Miklós unokájának műveit is.
A Kolozsváron született Bánffy Miklós (1873–1950) író, művész, valamint politikus, külügyminiszter (1921–1922) volt, ő érte el, hogy a trianoni döntést követően népszavazást írtak ki, amelynek eredményeként Sopron magyar város maradt.
A kiállítás Bánffy Miklós írói, grafikusi, rendezői, jelmez- és díszlettervezői pályáját állítja középpontba, ugyanakkor az is célja, hogy felhívja a figyelmet a hetven évvel ezelőtt titkos megbízatással a Hitler-ellenes erőkkel Bukarestben tárgyaló egykori magyar külügyminiszterre.
