Vereség vár Ficóra

A legújabb felmérés szerint viszonylag sima vereséget szenved a március 29-i második fordulóban a szlovák miniszterelnök.

A köztársaságielnök-választás második fordulóját Andrej Kiska nyerné meg az MVK közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint. A felmérést két héttel az első forduló előtt vették fel. A megkérdezettek 53 százaléka szavazna Andrej Kiskára, Robert Fico 47 százalékkal maradna miniszterelnök.

Milan Knazko és Helena Mezenská szavazóinak 75, Radoslav Procházka és Pavol Hrusovsky szavazóinak 50, Bárdos Gyula választóinak 33 százaléka szavazna rá. Robert Ficót a 8–14. helyen elhelyezkedő jelöltek szavazóinak 25 százaléka támogatná. Radoslav Procházka és Pavol Hrusovsky választói közül 12-13 százaléknyi szavazna rá.

Sikerként értékelhető az az eredmény, amelyet Bárdos Gyula, a szlovák államfőválasztások történetének első magyar jelöltje ért el a választás első fordulójában, ugyanakkor a magyarok lakta régiókban tapasztalt alacsony részvételi arány nagyon negatív jelenség – mondta Öllös László politológus. „Bárdos eredményének jó és rossz oldala is van, az öt százalék fölötti eredmény mindenképpen siker, azonban az, hogy a magyarok lakta vidékek részvételi aránya elmaradt az országos átlagtól, az a választás legnagyobb negatívuma” – szögezte le Öllös. A negyedik közvetlen szlovák államfőválasztás vasárnap tartott első fordulójában 43,4 százalékos volt a részvételi arány.

A magyarok lakta régiók legtöbbjében a részvétel ennél – helyenként akár tíz százalékponttal is – alacsonyabb volt. Öllös szerint egyelőre kérdéses, hogy az elnökválasztás második, március 29-re kitűzött fordulójában hasonlóan alacsony lesz-e a magyar választók részvételi aránya, s a felvidéki magyarok kire voksolnak majd. Úgy véli, ezeket az is befolyásolhatja, hogy a két továbbjutó reagál-e a magyar jelöltet indító Magyar Közösség Pártja (MKP) azon kijelentésére, hogy a második fordulóban csak olyan jelöltet hajlandók támogatni, aki konkrétumokban is felvállalja a felvidéki magyarság megmaradását célzó elképzeléseiket.

„Ha egyikük sem reagál erre, akkor az is egy üzenet” – mutatott rá Öllös, hozzátéve, ezenfelül ahhoz, hogy a magyar választókat megnyerjék, a továbbjutó jelölteknek a magyar választókat célzó kampányra is szükségük lenne. A politológus szerint a magyar választókat célzó kampányt az teszi szükségszerűvé, hogy a szlovákiai magyar választóknak nincs motivációjuk, ami részint a magyarlakta vidékek gazdasági helyzetéből, részben pedig a nemzetiségek helyzetéből adódik.

Öllös szerint a felvidéki magyar politikusoknak és választóknak a korábbi államfőválasztásokkal kapcsolatban egyaránt olyan negatív tapasztalataik vannak, hogy hiába támogatták a később államfővé lett jelöltek egyikét-másikát, ők megválasztásuk után „elfeledkeztek” róluk. „Ilyen tapasztalataik voltak Rudolf Schusterrel, akire igen sok magyar voksolt és Ivan Gasparoviccsal is, akit Vladimír Meciar ellenében támogattak” – mutatott rá. Hozzátette: mivel a második fordulóban igen szoros eredmény várható, a továbbjutó két jelölt, Robert Fico és Andrej Kiska, bizonyára megpróbálja majd megszólítani a magyar választókat is.

A szlovák statisztikai hivatal szerint a szombati elnökválasztáson az első fordulóban Robert Fico miniszterelnök, a baloldali kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, a kormányfőre a szavazók 28 százaléka voksolt. A második helyen a függetlenként indult Andrej Kiska vállalkozó végzett, a voksok 24 százalékát kapta meg. A Magyar Közösség Pártja (MKP) által indított Bárdos Gyula, aki a szlovákiai államfőválasztások történetének első magyar jelöltje, a szavazatok 5,1 százalékát kapta meg, s ezzel a tizennégy induló közül az ötödik helyen végzett.

Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai Kutatóintézet e témában rendezett március 17-i konferenciáján kiemelte: van ok ünnepelni, nagyon fontos eredmény született. A jövőre nézve is erőt fog adni a felvidéki magyar közösségnek, hogy vállalta az önálló jelölt indításának felelősségét és súlyát – mutatott rá a Magyarság Házában tartott tanácskozáson. A helyettes államtitkár szerint a jó eredmény erősíti a felvidéki magyarság identitását, „a magyar közösség letette a névjegyet a szlovák belpolitikai élet asztalára”. Az MKP és a magyar közösség olyan politikai tényező, amelyet nem lehet megkerülni, nem lehet nem figyelembe venni – szögezte le.

A negyedik közvetlen szlovák államfőválasztás szoros és részleteiben meglepő eredményeket hozott március 15-i első fordulója után bizonytalan kimenetelű, kemény küzdelemre van kilátás a továbbjutók, Fico és Kiska között.