„Amennyiben elfogadjuk, hogy nincs határon túli magyar, csak magyar ember van – amit már az alaptörvény is kifejez –, akkor igenis kölcsönösen beleszólhatunk egymás belügyeibe” – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Újvidéki Rádiónak adott, csütörtök reggel sugárzott interjújában. Hozzátette: amikor Magyarország segít Szerbiának az európai uniós csatlakozás során, akkor az ott élő magyaroknak is segít abban, hogy európai uniós polgárokká válhassanak, annak minden előnyével. Ebben a viszonyban azonban maghatározó elem az, hogy az ottani magyar közösség milyen bánásmódban részesül. A szerb-magyar megbékélés például a biztató kezdet után kicsit lelassult – adott hangot csalódottságának a házelnök. Mély gyökerűek a problémák, még nincs arról szó, hogy a délvidéki magyarok legalább jogi értelemben – a kollektív bűnösség alapján kimondott jogfosztottság megszüntetésével – egyenrangú polgáraivá válhattak volna Szerbiának.
„Arról sincs szó, hogy a megvalósult autonómiamodellt befejezett történetnek tekintenénk, egy olyan autonómiának, amely valóságosan megadja az önrendelkezés lehetőségét a magyar közösségnek – mondta. – Szimpátiával tekintünk azokra a nyilatkozatokra, gesztusokra, amelyeket a szerb vezetés tesz az ottani magyar közösség irányába, de mi azt szeretnénk, ha kicsit nagyobb sebességre tudnánk kapcsolni, különösen Szerbia európai uniós törekvéseinek a tükrében.”
Arra a felvetésre, hogy csupán egy képviselői mandátum múlott a határon túli szavazatokon az április 6-ai országgyűlési választáson, Kövér úgy reagált: több is múlhatott volna, ha még többen regisztráltak és szavaztak volna. Egyrészt ezen az egy mandátumon is múlhatott a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme, másrészt ez azt is jelenti, hogy ezentúl amikor egy magyarországi párt megalkotja saját politikai programját, abból semmiképpen sem hagyhatja ki az elszakított területeken élő közösségeket – fogalmazott a házelnök.
„Az elmúlt négy esztendőben történelmi áttörést értünk el. Nemcsak a viszonyítási ponthoz képest, amely mindannyiunk számára 2004. december 5-e, az a morális és politikai mélypont, amelyet a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-koalíció jelentett, hanem a Trianon óta eltelt majdnem száz esztendő nézőpontjából nézve is. Először fordult ugyanis elő, hogy minden magyar, bárhol élt a világon, szavazhatott a magyar nemzetgyűlésbe, a magyar országgyűlésbe bekerülő képviselők személyéről. Azt gondolom, hogy szimbolikus értelemben, közjogi tekintetben a határokon átívelő nemzetegyesítés megtörtént, befejeződött. Amit most tennünk kell, az kevésbé lesz látványos, de legalább ilyen nehéz vagy még nehezebb lesz – jelentette ki Kövér László – Olyan aprómunkára kell vállalkoznunk, amely igazán eggyé teszi a nemzetet.”
