– Európa minden baja az ukrán–orosz háborúból fakad. Amit ma látunk Európában, stagnálást, inflációt, élelmiszerár-emelkedést, magas energiaárakat, mind a háborúból jön – mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök a Patriótának adott interjújában. Felidézte: nem azért ment Kijevbe egy évvel ezelőtt, hogy beleavatkozzon valaki másnak a dolgába, az orosz–ukrán háborúba, hanem egy olyan ügyben, amelynek kárvallottjai a magyarok. Ez jogosította fel, hogy az Európai Unió frissen hivatalba lépett elnökeként ellátogasson Kijevbe, és próbáljon aztán Moszkvában és Pekingben, valamint a leendő amerikai elnökkel tető alá hozni valami békekezdeményezést vagy legalább egy tűzszüneti esélyt – emlékeztetett a miniszterelnök.
Kijevi látogatásán felhívta az ukrán elnök figyelmét, hogy szerinte az idő nem az ő oldalán van, az idő múlásával csak romlik Ukrajna pozíciója, az oroszok a harctéren nyerésre állnak, és ezt a háborút az ukránok nem tudják megnyerni. Felajánlotta a segítségét, hogy tűzszünet, béke legyen, de Volodimir Zelenszkij nemet mondott, mert úgy látja, hogy az idő neki kedvez. Orbán Viktor a visszautasítás okát abban látja, hogy
egy új politikai személyiségtípus jelent meg az ukrán elnökkel, amivel akkor találkozott először.
Talán influenszer politikusnak vagy színészpolitikusnak lehetne nevezni, egy olyan személyiségről van szó, akit az előélete nem segített hozzá, amit utána csinálnia kellett, különösen egy háború kellős közepén. És mégis úgy döntött, hogy vállalja, és gyakorlatilag elnöki szerepet ad elő – mutatott rá a miniszterelnök.
– Amikor próbáltam vele mélyebben beszélni összefüggésekről, láttam, hogy nem megy. Itt tényleg egy komédiással állok vagy ülök szemben – emlékezett vissza Orbán Viktor. A kormányfő úgy látja, hogy a németek támogatásában bíznak most az ukránok, miután az amerikai segítségre nem számíthatnak úgy, mint korábban. Rámutatott:
az ukránok egyetlen esélye, hogy az európaiakat bent tudják tartani a háborúban.
Transzatlanti hasadásnak nevezte, hogy egy ilyen fontos stratégiai kérdésben az Atlanti-óceán két partján lévő országok, Amerika és Európa másik pályára lépjen. Amerika a béke ösvényén van, mi meg a harci ösvényen haladunk – fogalmazott a kormányfő. Az EurópaŢAmerika szétválás pedig ahhoz fog vezetni a miniszterelnök szerint, hogy magunkra fogunk maradni, és a háború összes negatív következményével, a pénzügyi, a gazdasági és a közbiztonsági nehézségekkel is nekünk, európaiaknak kell egyedül megbirkóznunk.
A békéhez szerinte arra volna szükség, hogy mindenki egyetértsen abban, hogy ez a jövő útja. Ám az európaiak és az ukránok folytatni akarják a háborút, az oroszok meg úgy látják, hogy ha nincs egyetértés, akkor folytatják.
Mindenki inkább a háborúban érdekelt, és kevésbé a békében
– szögezte le Orbán Viktor. Szerinte úgy juthatunk el gyorsan a tűzszünethez és a békéhez, ha létrejön a személyes találkozó az orosz és az amerikai elnök között. Ellenkező esetben a folyamat még hosszú-hosszú hónapokig eltarthat.
A békepártiak közé a törököket, az amerikaiakat, a magyarokat és a szlovákokat sorolja, Európából a többi ország a háborúpárti oldalon áll. Európában ma a háborúpártiak diktálják a politikát, a gazdaságban és a katonapolitikában is, ami nagyon nagy baj, mert Európának rosszat tesz – állapította meg a miniszterelnök.
– Nagyon nehéz bármit mondani egy olyan ország önvédelmi háborújáról, ahol naponta százak vagy ezrek halnak meg. Szerintem Ukrajnának joga van ahhoz, hogy a saját jövőjéről maga döntsön, és a saját sorsát maga jelölje ki. Ha béke, béke, ha háború, háború.
Egy dolgot nem kérhet tőlünk, hogy egy elhibázott stratégiában segédkezet nyújtsunk neki. Márpedig szerintem a háború folytatása, amihez joguk van, olyasmi, ami rosszat tesz Európának és borzalmas következményekkel járhat Magyarországra nézve
– hangsúlyozta a kormányfő. Emlékeztetett: be akarják erőltetni Ukrajnát az Európai Unióba, márpedig ha egy háborúban álló országot felveszünk, azzal a háborút magát is felvesszük. Ezért meg kell állítani az ukránoknak azt a törekvését, hogy bejöjjenek az Európai Unióba. Ezt a múltkor sikerült megakadályozni a Voks 2025 szavazással, van egy nyilvánvaló jogi helyzet, ahol nem lehet kikerülni a magyar vétót, tehát csak együtt lehet továbbhaladni a tárgyalási folyamatban. Van ugyanakkor egy olyan kultúra, a jogállamiság egy olyan lerombolása Brüsszelben, hogy nem lehetetlen, hogy valahogy kikerüljenek bennünket átmenetileg, ám az lehetetlen, hogy a végső döntést Ukrajna uniós tagságáról ne egyhangúlag hozzák meg a tagállamok – mondta Orbán Viktor.
Ezt a háborút az Európai Unió és Ukrajna szerinte már elvesztette, és egy keserű pillanatban az európai vezetőknek be kell ismerniük, hogy hibás stratégiát folytattak. A háborút a frontvonalon nem lehet megnyerni, csak diplomáciával lehet lezárni, és a további veszteségeket lehet csökkenteni vagy megszüntetni – jelentette ki a kormányfő. Úgy látja, hogy a keserű beismerés pillanatának nagyon komoly következményei lesznek az európai politikára nézve. De most még nem tartunk itt, csakhogy közben százegynéhány milliárd eurót füstöltünk már el Ukrajnában, és még többet akarnak elkölteni úgy, hogy a győzelemre nincs racionális, leírható, katonai és politikai logikával végiggondolható útvonal. – Azt gondolom, hogy nem kellett volna rálépni erre az ösvényre, most pedig minél hamarabb le kellene lassítani, meg kellene állni, a tábornokoknak meg kéne köszönni a munkájukat, elő kellene venni újra a diplomatákat és a külügyminisztereket, és meg kellene kezdeni a tárgyalóasztalnál a béke kimunkálását – állapította meg a miniszterelnök.
Árulásra nem lehet pártot építeni
A beszélgetésben szóba került Varga Judit múltkori nyilatkozata, amelyben nyíltan beszélt volt férjéről, Magyar Péterről. Orbán Viktor jelezte, hogy nem szeretne magánéleti kérdésekkel foglalkozni, de felidézte, hogy igazságügyi minisztere másfél év alatt háromszor is próbált lemondani pozíciójáról, mert nem tudta elviselni azt a bántalmazó kapcsolatot, amelyben élt. A kormányfő próbálta biztatni, hogy hátha sikerül rendezni a helyzetet, aztán végül beesett a kegyelmi ügy, ami elsodorta Varga Juditot is.
Ez nekem nem új – mondta a miniszterelnök a Tisza Pártra vonatkozó kérdésre. Úgy látja, hogy a kormány ellenfelei külföldről kapott pénz és utasítások alapján próbálják befolyásolni a magyar politikát. Ez nem csak a Tiszára igaz, hanem a DK-ra is szerinte, és ez mindig is így volt. Azt a törekvést látja az ellenzéki oldalon, hogy megpróbálják a kormánnyal nem szimpatizáló szavazókat összeterelni egy választói közösségbe. A négy évvel ezelőtti választáson is így történt, csak akkor nem egy új pártot hoztak létre, hanem előválasztást tartottak, és kikiáltották magukat győztesnek jó néhány hónappal a választás előtt, hasonlóan ahhoz, mint most történik.
A vége is pontosan ugyanaz lesz, mint akkor volt, mert szerintem mi ezt egy becsületes küzdelemben nagy arányban meg fogjuk nyerni
– fogalmazott a választásokkal kapcsolatban. Újdonságot viszont lát abban, hogy a magyar kihívás nem klasszikus párt, amihez hozzászoktunk, hanem egy digitális politikai mozgalom, a digitális tér minden erényével és bizonytalanságával. Ott nem lehet pontosan tudni, hogy ami történik, valóságos-e vagy nem. Itt ember legyen a talpán, aki kiigazodik és megérti a jövőt – jegyezte meg a miniszterelnök. Hozzátette: a politika emberi dolog is, tehát akármilyen karakterek nem nyerhetnek teret a politikában. Bűnre, hitszegésre nem lehet pártot építeni, árulásra nem lehet közösséget építeni, legfeljebb átmenetileg lehet, aztán széthullik az egész. Ezért úgy gondolja, hogy akármilyen technológiai kavalkádot is látunk, végül mégis az emberi minőség dönt majd. Emiatt is gondolja, hogy nyerni fognak a választásokon, mert sok száz, sőt több ezer olyan vezetőjük van helyi közép- és fölső szinten, akiket az emberek ismernek.
Szóba került Ruszin-Szendi Romulusz adófizetői pénzből elvégeztetett zsírleszívása is, amivel kapcsolatban a miniszterelnöknek az a véleménye, hogy egy hadügyminiszter-jelöltről beszélünk, aki Ukrajnát dicsőíti, aki külföldről kaphatja az utasításokat, hogy mikor mi legyen az álláspont bizonyos katonai kérdésekben. A vezetői példaadás a honvédségnél elkerülhetetlen – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte egy fiatalnak, akit a seregbe hívnak, mert itt komoly emberek, kemény fiúk vannak, akik a hazájukat szolgálják, közben vagányak, nem lehet azt mondani, hogy „minket vezet, tudod, az a tábornok, tudod, aki a zsírt…”
Európában nem kérdezik meg az emberek véleményét
Az aszállyal kapcsolatban Orbán Viktor abban látja az eltérés okát a magyar és a brüsszeli álláspont között, hogy ott bürokraták ülnek egy birodalmi központban, ahol az a közfelfogás, hogy a gazdaságnak az a jó, ha minél kevesebb nemzeti intézkedés torzítja el a piac működését. Tehát ha az a kérdés, hogy most a víz ingyen legyen-e vagy nem, akkor azt fogják pártolni, hogy mindenkinek kelljen fizetni, mert a piacon a tankönyvek szerint így helyes – mutatott rá a miniszterelnök. Hozzátette: az már egy másik kérdés, hogy a brüsszeli bürokraták függelmi viszonyba tudnak-e vonni magyar politikusokat, mint például a DK vagy a Tisza esetében, akiknek van egy parancsuk és aszerint járnak el. Ez a különbség egy nemzeti párt meg egy brüsszeli párt között – fejtette ki a kormányfő.
Figyelemre méltónak nevezte, hogy az európai élet, az európai politika három nagy kérdése, a migráció, a háború és a gender ügyében csak egyetlen ország merte megtenni, hogy megkérdezze a saját polgárai véleményét. Magyarországon volt népszavazás a háborúról, a családvédelemről és a migrációról is – emlékeztetett. Hozzátette: tehát olyan uralmi rendszer van Brüsszelben és a Brüsszelnek alárendelt nemzeti kormányok viszonyrendszerében, ahol egész egyszerűen kizárják az európai embereket abból, hogy a legfontosabb kérdésekben dönthessenek.
– Szerintem ha a migrációról lenne népszavazás, akkor az lenne az álláspont nagyjából, mint Magyarországról, genderben szintén. És lassan a háborúban is. Tehát ha az európai emberek dönthetnének, nem lenne háború, akkor családvédelem lenne és nem lenne migráció sem – jelentette ki Orbán Viktor. Leszögezte: ezért fontos, hogy egy ország élén nemzeti kormány vagy brüsszeli kormány áll.
