Ez mindenképpen történelmi pillanat, hiszen egy olyan időszakban került sor erre a látogatásra, amikor Európa államaiban rogyadoznak a háborúpárti politikai liberális rendszer tartópillérei, megkérdőjeleződik az ottani elit eddig sokszor természetesnek vett uralma. Az európai választópolgárok többségében békét akarnak, Orbán Viktor pedig nemcsak magyar miniszterelnökként ment Kijevbe, hanem az EU Tanácsának soros elnökeként is.
– tette hozzá.
– Ezt mutatja az is, hogy nemcsak a tűzszünetről és béketárgyalásokról esett szó, hanem hangsúlyos kérdés volt a magyar kisebbség ügye is. Ez nemzeti szempont mellett értelmezhető európai dimenzióban is, hiszen a kisebbségi jogok megnyugtató rendezése volt az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele. Maga Orbán Viktor is már a magyar elnökség keretében értelmezte a látogatást – hangsúlyozta a szakértő.
Dornfeld László szerint általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi sajtót meglepte a magyar miniszterelnök látogatása, hiszen tíz év óta ez az első alkalom, hogy erre sor kerül. A magyar miniszterelnök annak ellenére maradt távol eddig, hogy a háború kezdete óta szinte kötelezővé vált nyugati politikai körökben Kijev felkeresése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például számos alkalommal utazott az ukrán fővárosba 2022 után a háború támogatása érdekében, ám ezalatt egyetlen alkalommal se sikerült Budapestre látogatnia, egy uniós tagállam fővárosába. Még abból az alkalomból sem, hogy hazánk vette át a soros elnöki teendőket, holott ez bevett szokásnak számít, mutatott rá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!