„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút. Minden lehetséges, beleértve a nyugati csapatok Ukrajnába küldését is” – mondta ez év februárjában Emmanuel Macron francia elnök.
Macron többször is megerősítette Franciaország eltökéltségét, hogy partnerei mellett hosszú távon megadja Ukrajnának azt a támogatást, amelyre szüksége van az orosz agresszió leküzdéséhez.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök is azt mondta, „bármi is történik”, a vezetőknek „felelősségük van Európáért”, és „az erős Európa fontos Ukrajna számára”.
Ukrajnának „sürgősen meg kell erősíteni a légvédelmét”, hogy megvédje magát „az orosz drónok és rakéták esőjétől” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben. „Támogatásunk azon a mély meggyőződésen alapul, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút”
Josep Borrell az Európai Unió leköszönő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig azt mondta:
Egy nagy intenzitású, hagyományos háború Európában már nem csupán fantázia.
A háborúpártiság a közös kapocs az uniós politikusok álláspontja terén.
Az Egyesült Államok több mint 2,3 milliárd dollár értékű katonai támogatási csomagot állított össze Ukrajna számára – közölte Lloyd Austin védelmi miniszter kedden, amikor a Pentagonban találkozott Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel.
Orbán Viktor viszont békét ígért a választáson, most pedig a béke megteremtésén dolgozik – mondta el korábban lapunknak Lajkó Fanni. Az Alapjogokért Központ elemzője kifejtette: ennek első és egyik legjelentősebb lépése az európai parlamenti választás utáni napokban megkötött megállapodása a NATO-főtitkárral, Jens Stoltenberggel, majd a béketeremtés fontos és szimbolikus lépése volt Orbán Viktor ukrajnai látogatása, ami közelebb hozta a feleket egymás megértésében.
Ez egy olyan találkozó volt, ahol – a többi nyugati vezetővel való egyeztetéstől eltérően – a halálos fegyverek küldése helyett a tűzszünet mielőbbi elérése volt fókuszban.
Orbán Viktor az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Magyarország kormányfőjeként érkezett Kijevbe, ahol megerősítette:
A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és komplikáltak. Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl.
– fogalmazott.
Orbán Viktor az első olyan európai uniós vezető, aki a béke és nem a háború üzenetével érkezett Kijevbe Volodomir Zelenszkij elnökhöz. Előtte csak egy vallási vezető, Ferenc pápa látogatott úgy az ukrán fővárosba, hogy a békekötést szorgalmazza a további értelmetlen öldöklés helyett.
– mondta el lapunknak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Ez mindenképpen történelmi pillanat, hiszen egy olyan időszakban került sor erre a látogatásra, amikor Európa államaiban rogyadoznak a háborúpárti politikai liberális rendszer tartópillérei, megkérdőjeleződik az ottani elit eddig sokszor természetesnek vett uralma. Az európai választópolgárok többségében békét akarnak, Orbán Viktor pedig nemcsak magyar miniszterelnökként ment Kijevbe, hanem az EU Tanácsának soros elnökeként is.
– tette hozzá.
– Ezt mutatja az is, hogy nemcsak a tűzszünetről és béketárgyalásokról esett szó, hanem hangsúlyos kérdés volt a magyar kisebbség ügye is. Ez nemzeti szempont mellett értelmezhető európai dimenzióban is, hiszen a kisebbségi jogok megnyugtató rendezése volt az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele. Maga Orbán Viktor is már a magyar elnökség keretében értelmezte a látogatást – hangsúlyozta a szakértő.
Dornfeld László szerint általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi sajtót meglepte a magyar miniszterelnök látogatása, hiszen tíz év óta ez az első alkalom, hogy erre sor kerül. A magyar miniszterelnök annak ellenére maradt távol eddig, hogy a háború kezdete óta szinte kötelezővé vált nyugati politikai körökben Kijev felkeresése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például számos alkalommal utazott az ukrán fővárosba 2022 után a háború támogatása érdekében, ám ezalatt egyetlen alkalommal se sikerült Budapestre látogatnia, egy uniós tagállam fővárosába. Még abból az alkalomból sem, hogy hazánk vette át a soros elnöki teendőket, holott ez bevett szokásnak számít, mutatott rá.
Az Európai Bizottság elnökét 2023. február 2-i kijevi látogatásán 15 európai biztos is elkísérte, Von der Leyen ekkor pedig úgy nyilatkozott, hogy „továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges”. Az EB elnökét ezután egy sor vezető nyugati politikus követte, például az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola is.
A legemlékezetesebb a háborúpártiak közül talán Boris Johnson volt brit miniszterelnök lehet, aki a 2022. tavaszi béketárgyalások idején érkezett, hogy lebeszélje Zelenszkijt a békekötésről. A már szinte csak aláírásra váró dokumentum így aztán a fiók mélyén végezte, a háború pedig folytatódott, sok százezer katonai és civil áldozattal. Ezek a politikusok mind egyértelművé tették, hogy a háború egyetlen elfogadható lezárásának azt tekintik, ha az Ukrajna katonai győzelmével végződik.
– hangsúlyozta a szakértő.
Magyarország soros elnöki programjának ugyanis fontos pontja a béke megteremtése, valamint az európai versenyképesség helyreállítása, amihez a békekötést követően az Oroszországgal való viszony rendezésén és a szankciók feloldásán át vezet az út. Ez az út jól mutatja azt, hogy milyen hazugság is volt a fősodratú média részéről hazánkat oroszpártisággal vádolni, miközben a magyar kormány kezdettől fogva csak egyetlen álláspontot képviselt, a békéét. Ezért volt nagyon fontos Orbán Viktor látogatása.
– összegezte Dornfeld László.
