Miről szól Orbán Viktor békemissziója?

A gyors cselekvés példája: Kijev után Moszkva.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Sokan találgatják azt, hogy történhetett-e valami Orbán Viktor miniszterenök és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozóján, ami miatt gyorsan érdemes volt Moszkvába utazni vagy a moszkvai út – ahogyan a kijevi is – egy előre eltervezett stratégia része lehet inkább.

– Kijevi látogatása során Orbán Viktor két fő problémakört igyekezett rendezni: javasolni a tűzszünetet a béke elérése érdekében, és rendezni a magyar–ukrán viszonyt

 – mondta lapunknak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet szakértője. Mint kifejtette, a kettőből az egyik, a tűzszünet és béke eléréséhez azonban mindkét szemben álló félre szükség van, utóbbira a svájci békecsúcson is utaltak – a következő csúcsra akár Oroszországot is meg kell majd hívni. Ha a látogatást ebben a kontextusban vizsgáljuk, akkor következtethetünk arra is, hogy a mostani spontán moszkvai út, a kijevi út egy következetes folyamodványa, ugyanis ha a miniszterelnök az egyik félnek jelezte a fegyverszünet és a béke szükségességét, azt a másik felé is meg kell tenni – tette hozzá a szakértő. 

– Putyin elnök Asztanában, a Shanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján beszélt a tűzszünetről

 – emlékeztetett az elemző. Akkor az orosz elnök azt mondta, hogy utóbbira nem lát lehetőséget, ugyanis Oroszország nem lehet biztos abban, hogy Ukrajna részéről is megfelelő lépések történnek majd. A tűzszünethez szerinte el kell érni, hogy a másik fél, azaz Ukrajna hajlandó legyen olyan lépéseket tenni, amelyek elfogadhatók Moszkva számára, és azok hatása visszafordíthatatlan legyen. 

Ennek tükrében kevés esély van arra, hogy jelentős, a konfliktus dinamikáját érintő eredmény születhessen, de ezzel együtt is az ilyen párbeszédekre szükség van. Előbb vagy utóbb minden háborúban a diplomáciának kell előtérbe kerülnie.

Kérdés az is, hogy miközben Orbán Viktor Zelenszkijjel való találkozóját látványosan megéljenezte a Nyugat, s az Egyesült Államok budapesti nagykövete is üdvözölte, miért nem üdvözlik akkor Nyugaton a vezető politikusok azt, hogy a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel tárgyal. Seremet Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna fontos partner a Nyugat számára, és ebben a tekintetben Magyarország álláspontja és attitűdje úgymond kilógott a sorból. Így a kijevi látogatásnak ebben a tekintetben lehetett pozitív hatása, ugyanis ez nem csak Kijev felé irányuló lépés vagy – ha úgy tetszik – gesztus volt. 

– Moszkva ugyanakkor más

 – hangsúlyozta az elemző. Az EU kizárja a hivatalos kapcsolatokat Putyinnal, így Orbán Viktor látogatása ismét kilóg az általános sorból, ugyanis ha visszanézünk az elmúlt időszakra, akkor Ukrajna nyugati partnerei igen erőteljesen tevékenykedtek a Kreml nemzetközi elszigetelésén. Ennek sikere felemás, mert az úgy nevezett Globális Dél országai továbbra is aktívan kommunikálnak és együttműködnek a Kremllel, de a nyugati országok konzekvensek maradtak álláspontjukhoz. Ebből a szempontból felháborodásuk nem meglepő a szakértő szerint. Emellett azt is figyelembe kell venni szerinte, hogy Ukrajna többször jelezte – és ezt a moszkvai látogatás kapcsán is megtette –, hogy Ukrajna nélkül nem születhetnek döntések Ukrajnáról. Ezért ha a magyar miniszterelnök Moszkvában Ukrajnát is érintő dolgokról szeretne tárgyalni, azt Ukrajnában, álláspontjuknak megfelelően, nem nézik jó szemmel.

– Más kérdés, hogy akiket Orbán Viktor Putyinnal való tárgyalása hideg zuhanyként ért, a felhatalmazás hiányát emlegették, hogy Orbán Viktor nem tárgyalhat az unió nevében. Az EU vezetői részéről érkező kritika valóban ezt az álláspontot hangsúlyozza, figyelemre méltó azonban Jens Stoltenberg közleménye is, amelyben kiemelte, hogy Magyarország számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amelyek elítélik Oroszország ukrajnai invázióját, valamint hogy Magyarország emellett minden NATO-kötelezettségének is eleget tesz. És ahogy a többi NATO tagország, Budapest is megerősítette, hogy Oroszország az agresszor, Oroszország az elkövető, Oroszország felelős a háborúért – hívta fel rá a figyelmet Seremet Sándor, és hozzátette,   

– A tagországok között Magyarország megerősítette azt is, hogy Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, leállítva Ukrajna elleni támadásait, valamint elismerte, hogy Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét tiszteletben kell tartani

– emlékeztetett Seremet Sándor.

A felhatalmazás kérdése véleménye szerint amiatt érdekes inkább, hogy a miniszterelnök – ahogyan erre Stoltenberg is utalt – elsősorban magyar miniszterelnökként utazik-e Moszkvába. Magyarország konstruktív keretek között igyekszik tartani kapcsolatait Oroszországgal úgy, hogy ezek ne mutassanak túl azokon a kereteken, amelyeket EU- és NATO-tagként Magyarországnak be kell tartania. A békében Európa és a Nyugat is érdekelt, ami eltérő, az maga a béke mivolta elérésének a mikéntje.

Seremet Sándor úgy gondolja, hogy az elérhető eredményekről egyelőre korai beszélni. Ebben több tényező is szerepet játszik, és elsősorban az, hogy milyen érdekei vannak a Kremlnek a háború kapcsán, amelyben egyelőre jól áll. Grandiózus sikereket ugyan nem ér el, de fokozatosan és folyamatosan őrli az ukrán haderőt és készleteket. A rendezésben bár érdekelt, de a harctéri reáliák szempontjából nincs rászorulva. Egyetlen látogatás nem tűnik elégnek ahhoz, hogy fordulathoz vezessen az ügyekben, még akkor sem, ha az nem egy rossz lépés.

Orbán Viktor békítő szerepe kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy nagyon úgy fest, hogy ha valaki magára ölti a „békemisszionárius” gúnyáját, rögtön elkezdenek rá irigykedni, még akkor is, ha előtte igazán ezt senki nem próbálta.

– A békítő szerepét többen megpróbálták már betölteni a háború kitörése előtt – mondta az elemző. Erre jó példa Marcon elnök rendszeres telefonálgatása Moszkvába és a találkozások Putyinnal. Ezek akkor nem jártak sikerrel. Sokan úgy vélik, hogy amiatt, mert Moszkvában már nem tekintenek önálló aktorként az EU-ra. Valószínűleg a többi uniós vezető az elszigetelésről született döntés, valamint kezdeményezéseik valószínű kudarcra utaltsága miatt inkább nem tesz erre kísérletet. 

– Valakinek azonban meg kell kezdenie ezeket a párbeszédeket, és a háború lezárásával kapcsolatos korábbi kategorikusabb vélemények fokozatos mérséklődése talán indokolttá teszi, hogy ezek a próbálkozások megkezdődjenek

 – összegezte Seremet Sándor.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)