Sokan találgatják azt, hogy történhetett-e valami Orbán Viktor miniszterenök és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozóján, ami miatt gyorsan érdemes volt Moszkvába utazni vagy a moszkvai út – ahogyan a kijevi is – egy előre eltervezett stratégia része lehet inkább.
– Kijevi látogatása során Orbán Viktor két fő problémakört igyekezett rendezni: javasolni a tűzszünetet a béke elérése érdekében, és rendezni a magyar–ukrán viszonyt
– mondta lapunknak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet szakértője. Mint kifejtette, a kettőből az egyik, a tűzszünet és béke eléréséhez azonban mindkét szemben álló félre szükség van, utóbbira a svájci békecsúcson is utaltak – a következő csúcsra akár Oroszországot is meg kell majd hívni. Ha a látogatást ebben a kontextusban vizsgáljuk, akkor következtethetünk arra is, hogy a mostani spontán moszkvai út, a kijevi út egy következetes folyamodványa, ugyanis ha a miniszterelnök az egyik félnek jelezte a fegyverszünet és a béke szükségességét, azt a másik felé is meg kell tenni – tette hozzá a szakértő.
– Putyin elnök Asztanában, a Shanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján beszélt a tűzszünetről
– emlékeztetett az elemző. Akkor az orosz elnök azt mondta, hogy utóbbira nem lát lehetőséget, ugyanis Oroszország nem lehet biztos abban, hogy Ukrajna részéről is megfelelő lépések történnek majd. A tűzszünethez szerinte el kell érni, hogy a másik fél, azaz Ukrajna hajlandó legyen olyan lépéseket tenni, amelyek elfogadhatók Moszkva számára, és azok hatása visszafordíthatatlan legyen.
Ennek tükrében kevés esély van arra, hogy jelentős, a konfliktus dinamikáját érintő eredmény születhessen, de ezzel együtt is az ilyen párbeszédekre szükség van. Előbb vagy utóbb minden háborúban a diplomáciának kell előtérbe kerülnie.
Kérdés az is, hogy miközben Orbán Viktor Zelenszkijjel való találkozóját látványosan megéljenezte a Nyugat, s az Egyesült Államok budapesti nagykövete is üdvözölte, miért nem üdvözlik akkor Nyugaton a vezető politikusok azt, hogy a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel tárgyal. Seremet Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna fontos partner a Nyugat számára, és ebben a tekintetben Magyarország álláspontja és attitűdje úgymond kilógott a sorból. Így a kijevi látogatásnak ebben a tekintetben lehetett pozitív hatása, ugyanis ez nem csak Kijev felé irányuló lépés vagy – ha úgy tetszik – gesztus volt.
– Moszkva ugyanakkor más
– hangsúlyozta az elemző. Az EU kizárja a hivatalos kapcsolatokat Putyinnal, így Orbán Viktor látogatása ismét kilóg az általános sorból, ugyanis ha visszanézünk az elmúlt időszakra, akkor Ukrajna nyugati partnerei igen erőteljesen tevékenykedtek a Kreml nemzetközi elszigetelésén. Ennek sikere felemás, mert az úgy nevezett Globális Dél országai továbbra is aktívan kommunikálnak és együttműködnek a Kremllel, de a nyugati országok konzekvensek maradtak álláspontjukhoz. Ebből a szempontból felháborodásuk nem meglepő a szakértő szerint. Emellett azt is figyelembe kell venni szerinte, hogy Ukrajna többször jelezte – és ezt a moszkvai látogatás kapcsán is megtette –, hogy Ukrajna nélkül nem születhetnek döntések Ukrajnáról. Ezért ha a magyar miniszterelnök Moszkvában Ukrajnát is érintő dolgokról szeretne tárgyalni, azt Ukrajnában, álláspontjuknak megfelelően, nem nézik jó szemmel.