Miről szól Orbán Viktor békemissziója?

A gyors cselekvés példája: Kijev után Moszkva.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– Más kérdés, hogy akiket Orbán Viktor Putyinnal való tárgyalása hideg zuhanyként ért, a felhatalmazás hiányát emlegették, hogy Orbán Viktor nem tárgyalhat az unió nevében. Az EU vezetői részéről érkező kritika valóban ezt az álláspontot hangsúlyozza, figyelemre méltó azonban Jens Stoltenberg közleménye is, amelyben kiemelte, hogy Magyarország számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amelyek elítélik Oroszország ukrajnai invázióját, valamint hogy Magyarország emellett minden NATO-kötelezettségének is eleget tesz. És ahogy a többi NATO tagország, Budapest is megerősítette, hogy Oroszország az agresszor, Oroszország az elkövető, Oroszország felelős a háborúért – hívta fel rá a figyelmet Seremet Sándor, és hozzátette,   

– A tagországok között Magyarország megerősítette azt is, hogy Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, leállítva Ukrajna elleni támadásait, valamint elismerte, hogy Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét tiszteletben kell tartani

– emlékeztetett Seremet Sándor.

A felhatalmazás kérdése véleménye szerint amiatt érdekes inkább, hogy a miniszterelnök – ahogyan erre Stoltenberg is utalt – elsősorban magyar miniszterelnökként utazik-e Moszkvába. Magyarország konstruktív keretek között igyekszik tartani kapcsolatait Oroszországgal úgy, hogy ezek ne mutassanak túl azokon a kereteken, amelyeket EU- és NATO-tagként Magyarországnak be kell tartania. A békében Európa és a Nyugat is érdekelt, ami eltérő, az maga a béke mivolta elérésének a mikéntje.

Seremet Sándor úgy gondolja, hogy az elérhető eredményekről egyelőre korai beszélni. Ebben több tényező is szerepet játszik, és elsősorban az, hogy milyen érdekei vannak a Kremlnek a háború kapcsán, amelyben egyelőre jól áll. Grandiózus sikereket ugyan nem ér el, de fokozatosan és folyamatosan őrli az ukrán haderőt és készleteket. A rendezésben bár érdekelt, de a harctéri reáliák szempontjából nincs rászorulva. Egyetlen látogatás nem tűnik elégnek ahhoz, hogy fordulathoz vezessen az ügyekben, még akkor sem, ha az nem egy rossz lépés.

Orbán Viktor békítő szerepe kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy nagyon úgy fest, hogy ha valaki magára ölti a „békemisszionárius” gúnyáját, rögtön elkezdenek rá irigykedni, még akkor is, ha előtte igazán ezt senki nem próbálta.

– A békítő szerepét többen megpróbálták már betölteni a háború kitörése előtt – mondta az elemző. Erre jó példa Marcon elnök rendszeres telefonálgatása Moszkvába és a találkozások Putyinnal. Ezek akkor nem jártak sikerrel. Sokan úgy vélik, hogy amiatt, mert Moszkvában már nem tekintenek önálló aktorként az EU-ra. Valószínűleg a többi uniós vezető az elszigetelésről született döntés, valamint kezdeményezéseik valószínű kudarcra utaltsága miatt inkább nem tesz erre kísérletet. 

– Valakinek azonban meg kell kezdenie ezeket a párbeszédeket, és a háború lezárásával kapcsolatos korábbi kategorikusabb vélemények fokozatos mérséklődése talán indokolttá teszi, hogy ezek a próbálkozások megkezdődjenek

 – összegezte Seremet Sándor.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)