Emlékeztetett, hogy a gazdálkodók ökológiai vízpótlásra vonatkozó igényeit az [email protected] címre várják, az Országos Vízügyi Főigazgatóság pedig a Vizet a tájba! programban várja a felajánlott tereket a víznek, hiszen nagyjából hárommilliárd köbméter, másfél balatonnyi víz betárolására készülnek jövő év, tehát 2026. december 31-ig a jelenlegi 650-660 millió köbméterhez képest.
Eddig nagyjából 35 ezer hektárt tudtak beazonosítani, ahová a gazdálkodók befogadnák akár az árhullámok idején megemelkedett vízhozamot
– tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az aszályvédelmi akcióterv részeként országosan 38 olyan harmadrendű csatornát töltöttek fel, amelyekben akár évtizedek óta nem volt víz, és így a hatásterület nagyjából 54 ezer hektárral nőtt. Így most már 356 ezer hektár országosan az a hatásterület, amelyen elképzelhető, hogy a gazdák öntözhetnek. Ezzel másfél-kétszeresére növekedhetne az öntözött területek nagysága – sorolta.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte, hogy az 1900-as évek elején a Duna–Tisza közi homokhátság területén mintegy hatszáz tó volt. Ezek száma a 80-as években 120-ra, majd 1995-ben tíz alá csökkent. Mára pedig kettő vagy három maradt, amelyek sorsa ugyanakkor bizonytalan, ha nem jelenik meg a vízgazdálkodásnak a költségvetéssel támogatott programja – jelezte.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte: a teljes Tisza-völgyben egy összehangolt védekezés zajlik egy úgynevezett kiterjesztett Tisza–Körös-völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszerben. A szakemberek ugyanakkor bizakodók, hogy a csapadék következtében a határon túlról érkező víz mennyisége akár maximális szintre is feltölthetné a Tisza-tavat – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!