Így védekezik a vízhiány ellen a kormány

Az ingyenes öntözővíz több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodóknak.

Illusztráció Fotó: Oláh Tibor Forrás: Oláh Tibor

Országszerte 260 helyszínen avatkoznak be a vízhiány enyhítése érdekében és segítik csökkenteni a klímaváltozás káros következményeit – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán a lakiteleki szivattyútelepen.

Hubai Imre a vízhiány elleni védekezés, az aszályvédelmi akcióterv végrehajtásáról szólva arról számolt be, hogy a 4,7 milliárd forint rendelkezésre álló fedezet lehetővé teszi, hogy Magyarországon 

minél több vizet tudjanak megtartani a tájban, minél több vizet tudjanak juttatni ökológiai vízpótlás céljára, illetve fel tudják tölteni a víztározásra alkalmas, és akár már évek vagy évtizedek óta kihasználatlanul álló tereket

– fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: Magyarország kormánya érzékelte a rendkívüli aszály okozta vízveszteség problémáját, éppen ezért idén is ingyenes az öntözővíz, amely több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodóknak. Ezt a kormányzat átvállalta és a központi költségvetésből fedezi a gazdálkodók helyett – tette hozzá.

Felidézte, hogy öt gazdasági évből négy aszályos, és az idei is ugyanolyan áthúzódó aszály, mint amilyen a 2021–22-es volt, így már több mint négyszáz milliméter csapadék hiányzik a Duna–Tisza közéből és a Tiszántúlról.

Ez már majdnem egy esztendőre való csapadékmennyiség, és még nem lehet tudni, hogy mi vár ránk – fogalmazott, hozzátéve, hogy több köbkilométernyi víz hiányzik alólunk, de arra készülünk, hogy 

a Vizet a tájba! program segítségével naponta 450-460 ezer köbméterrel nő a betárolt víz mennyisége, amely jelenleg nagyjából 178 millió köbméternél tart.

Hubai Imre beszélt arról is, hogy mára már 55-re emelkedett a védekezésbe bevont vízhiánykezelő körzetek száma. Kiemelte, hogy a Tisza magyarországi vízgyűjtőjére nagyjából 15 és 49 milliméter közötti csapadékmennyiség várható, de a szakemberek szerint a Kárpátokban ennél több is, akár 60 és 100 milliméter közötti mennyiség is lehullhat – fejtette ki, hozzátéve, ha ez megérkezik, olyan vízkészlet-növekedés lesz tapasztalható a Tiszán, ami pótolni fogja az eddig fel nem töltődött készleteket vagy az eddig leürülőben lévő készleteket, és tudja pótolni az Alsó-Tiszára érkező, tehát a Kisköre alatti szakaszra érkező víz mennyiségét is.

Emlékeztetett, hogy a gazdálkodók ökológiai vízpótlásra vonatkozó igényeit az [email protected] címre várják, az Országos Vízügyi Főigazgatóság pedig a Vizet a tájba! programban várja a felajánlott tereket a víznek, hiszen nagyjából hárommilliárd köbméter, másfél balatonnyi víz betárolására készülnek jövő év, tehát 2026. december 31-ig a jelenlegi 650-660 millió köbméterhez képest.

Eddig nagyjából 35 ezer hektárt tudtak beazonosítani, ahová a gazdálkodók befogadnák akár az árhullámok idején megemelkedett vízhozamot

– tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az aszályvédelmi akcióterv részeként országosan 38 olyan harmadrendű csatornát töltöttek fel, amelyekben akár évtizedek óta nem volt víz, és így a hatásterület nagyjából 54 ezer hektárral nőtt. Így most már 356 ezer hektár országosan az a hatásterület, amelyen elképzelhető, hogy a gazdák öntözhetnek. Ezzel másfél-kétszeresére növekedhetne az öntözött területek nagysága – sorolta.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte, hogy az 1900-as évek elején a Duna–Tisza közi homokhátság területén mintegy hatszáz tó volt. Ezek száma a 80-as években 120-ra, majd 1995-ben tíz alá csökkent. Mára pedig kettő vagy három maradt, amelyek sorsa ugyanakkor bizonytalan, ha nem jelenik meg a vízgazdálkodásnak a költségvetéssel támogatott programja – jelezte.

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte: a teljes Tisza-völgyben egy összehangolt védekezés zajlik egy úgynevezett kiterjesztett Tisza–Körös-völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszerben. A szakemberek ugyanakkor bizakodók, hogy a csapadék következtében a határon túlról érkező víz mennyisége akár maximális szintre is feltölthetné a Tisza-tavat – tette hozzá.

A lakiteleki szivattyútelepnél végzett munkálatokról elmondta: az aszályvédelmi akcióterv egyik beavatkozásának részeként a rossz állapotban lévő zsilipet építik újjá, aminek az a funkciója, hogy a csatornákban lévő vizet biztonságosan vissza tudja tartani. Jelenleg a csatornát ideiglenesen elzárják, víztelenítik a munkaterületet. Ezt követően pedig elbontják a zsilipet, majd előre gyártott elemekből augusztus végéig újjáépítik – fejtette ki.

Mint a Magyar Nemzet megírta, a Tisza Párt az Európai Parlamentben a magyar gazdák ingyenes öntöző vízhasználata ellen szavazott. Az uniós jelentést, amely ellentétes a magyar kormány céljaival, Tarr Zoltán is megszavazta. A tiszás képviselő ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, mit szavazott meg.