Az elmúlt harminc év legnagyobb vihara söpört végig hétfőn Magyarországon, hatalmas károkat hagyva maga után. Leszakadt vezetékek, kidőlt fák, a közlekedés megbénulása és áramkimaradások követték az égi háborút. Több volt ez egyszerű rossz időjárásnál: az ereje arra is figyelmeztetett, hogy az extrém légköri jelenségek mind gyakoribbá válnak. A kérdés már nem az, hogy jönnek-e ehhez hasonló méretű viharok, hanem hogy miként készülhetünk fel rájuk.
A melegebb légkör több esőt hoz
Az egyre hevesebb viharok mögött meghúzódó fő ok a globális felmelegedés, vagyis a klímaváltozás. A jelenség lényege régóta ismert, de mégis érdemes röviden felidézni. A tudományos konszenzus szerint az emberi tevékenység révén nagy mennyiségben jutnak a légkörbe üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid és a metán. Ezek átengedik a Nap sugarait, de visszatartják a Földről kisugárzott hőt, így melegítve bolygónk légkörét. Az extra hőenergia tulajdonképpen az időjárási rendszerek üzemanyaga: a melegebb légkör és óceán több energiát raktároz, ami intenzívebbé teszi az időjárási jelenségeket – áll a Klímapolitikai Intézet írásában.
A légkör a melegedéssel párhuzamosan egyre több vízgőzt tud tárolni: minden egyes Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés nagyjából hét százalékkal növeli a levegő vízgőztartó képességét. Tehát egyre több víz áll rendelkezésre a csapadékképződéshez a viharok kialakulásakor. A légköri vízgőz mennyiségének növekedése fokozza a légköri instabilitást is, ami kedvez a zivatarok, szupercellák és tornádók kialakulásának.
Végül pedig a hőmérséklet-különbségek változása is befolyásolja a viharok keletkezését. A sarkvidékek gyorsabban melegszenek, mint az Egyenlítő, megváltoztatva a futóáramlások viselkedését. Ezek a nagy magasságban húzódó légáramlatok befolyásolják az időjárási rendszerek mozgását. De amikor legyengülnek vagy megakadnak, olyankor az extrém időjárási mintázatok – legyen szó tartós hőhullámról, aszályról vagy épp hetekig tartó viharos időről – sokkal hosszabb ideig fennmaradhatnak egy-egy régió felett.
Özönvíz és aszály
A gyakoribb és intenzívebb, villámárvizeket és lezúduló sárfolyamokat okozó, óriási széllökésekkel és jégesővel járó felhőszakadások világszerte mind több alkalommal tapasztalhatók az elmúlt négy évtizedben, de a jelenség különösen gyakori az elmúlt húsz évben.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és más vezető tudományos szervezetek jelentései szerint az extrém időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedni fog Európa-szerte. Bár a kontinens déli részeit inkább az aszályok sújtják, az intenzív viharokhoz az egész térségben hozzá kell szokni. Magyarország kontinentális éghajlata különösen érzékeny a változásokra, ahogyan arra a Klímapolitikai Intézet is rámutat.
Égető kérdés tehát, hogy meddig fokozódhat ez a folyamat. Több forgatókönyv létezik attól függően, hogy milyen mértékű lesz a globális felmelegedés, de ma már jól látszik, hogy a klímaváltozás visszafordíthatatlan. A kutatóintézet megfogalmazása szerint: „Ma már 99 százalékos valószínűséggel mondhatjuk, hogy a párizsi klímaegyezményben meghatározott (az ipari forradalom előtti időszakhoz viszonyított) másfél Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés – átmeneti – túllépésének valószínűsége az idő előrehaladtával egyre nő és várhatóan a 2030-as évtizedben a hőmérséklet emelkedése tartósan meghaladja ezt a küszöbértéket.” Hozzáteszik, hogy 2040-re megközelítjük a két Celsius-fokot, 2060 után pedig átlépjük a 2,5–2,8-as értékeket. De Magyarországon a globális értékek másfélszerese, kétszerese várható. Ennek oka az, hogy hazánk és a Kárpát-medence a felmelegedés egyik legkitetebb régiója, fekvése, zárt medence jellege és az alacsony tengerszint feletti magassága miatt.
Megelőzni nem sikerült, most alkalmazkodni kell
Éppen ezért állandó feladattá válik, hogy felkészüljünk a klímaváltozás hatásaira. A kutatóintézet szerint akár előnyünkre is fordíthatjuk a hazánk éghajlatában elkezdődött változásokat, az Európai Unió tíz legjobban teljesítő országa közé tartozunk az alkalmazkodás terén.
Elsősorban az agrárium átalakulása várható: míg eltűnhet a kukorica és a napraforgó a vetésterület nagy részén, a helyüket új, ellenállóbb nemesített fajták vehetik át, a szőlészet-borászat számára pedig kifejezetten kedvező lesz a melegebb időjárás.
Emelni kell a földek és a települések vízmegtartó képességét is, az úgynevezett szivacsvárosok sokat javíthatnak a mikroklímán, mérsékelhetik a hőhullámok hatását. De a Kárpát-medencében általánosságban is kulcsfontosságú a víz benntartása. A magyar kormány és az Országos Vízügyi Főigazgatóság más programok mellett már elkezdte a Homokhátság vízvisszapótlását, elkerülendő annak elsivatagosodását.
Mindezek mellett meg kell erősíteni az infrastruktúrát, hogy a létesítmények ellenálljanak a viharoknak és az extrém hőségnek, továbbá fel kell készíteni a lakosságot is a várható helyzetekre.
