Az elmúlt harminc év legnagyobb vihara söpört végig hétfőn Magyarországon, hatalmas károkat hagyva maga után. Leszakadt vezetékek, kidőlt fák, a közlekedés megbénulása és áramkimaradások követték az égi háborút. Több volt ez egyszerű rossz időjárásnál: az ereje arra is figyelmeztetett, hogy az extrém légköri jelenségek mind gyakoribbá válnak. A kérdés már nem az, hogy jönnek-e ehhez hasonló méretű viharok, hanem hogy miként készülhetünk fel rájuk.
A melegebb légkör több esőt hoz
Az egyre hevesebb viharok mögött meghúzódó fő ok a globális felmelegedés, vagyis a klímaváltozás. A jelenség lényege régóta ismert, de mégis érdemes röviden felidézni. A tudományos konszenzus szerint az emberi tevékenység révén nagy mennyiségben jutnak a légkörbe üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid és a metán. Ezek átengedik a Nap sugarait, de visszatartják a Földről kisugárzott hőt, így melegítve bolygónk légkörét. Az extra hőenergia tulajdonképpen az időjárási rendszerek üzemanyaga: a melegebb légkör és óceán több energiát raktároz, ami intenzívebbé teszi az időjárási jelenségeket – áll a Klímapolitikai Intézet írásában.
A légkör a melegedéssel párhuzamosan egyre több vízgőzt tud tárolni: minden egyes Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés nagyjából hét százalékkal növeli a levegő vízgőztartó képességét. Tehát egyre több víz áll rendelkezésre a csapadékképződéshez a viharok kialakulásakor. A légköri vízgőz mennyiségének növekedése fokozza a légköri instabilitást is, ami kedvez a zivatarok, szupercellák és tornádók kialakulásának.
Végül pedig a hőmérséklet-különbségek változása is befolyásolja a viharok keletkezését. A sarkvidékek gyorsabban melegszenek, mint az Egyenlítő, megváltoztatva a futóáramlások viselkedését. Ezek a nagy magasságban húzódó légáramlatok befolyásolják az időjárási rendszerek mozgását. De amikor legyengülnek vagy megakadnak, olyankor az extrém időjárási mintázatok – legyen szó tartós hőhullámról, aszályról vagy épp hetekig tartó viharos időről – sokkal hosszabb ideig fennmaradhatnak egy-egy régió felett.