Vihar, aszály, özönvíz: az utolsó órában vagyunk

A klímaváltozás egyértelmű következményeként tekinthetünk a hét elején hazánkon átvonuló pusztító viharra. A globális felmelegedés mind intenzívebb időjárási jelenségeket hoz magával világszerte, és Magyarország kontinentális éghajlata kifejezetten érzékeny. Ezért elengedhetetlen felkészülni a várható károk megelőzésére és kezelésére.

Illusztráció Fotó: Vasvári Tamás Forrás: MTI

Özönvíz és aszály

A gyakoribb és intenzívebb, villámárvizeket és lezúduló sárfolyamokat okozó, óriási széllökésekkel és jégesővel járó felhőszakadások világszerte mind több alkalommal tapasztalhatók az elmúlt négy évtizedben, de a jelenség különösen gyakori az elmúlt húsz évben.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és más vezető tudományos szervezetek jelentései szerint az extrém időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedni fog Európa-szerte. Bár a kontinens déli részeit inkább az aszályok sújtják, az intenzív viharokhoz az egész térségben hozzá kell szokni. Magyarország kontinentális éghajlata különösen érzékeny a változásokra, ahogyan arra a Klímapolitikai Intézet is rámutat.

Égető kérdés tehát, hogy meddig fokozódhat ez a folyamat. Több forgatókönyv létezik attól függően, hogy milyen mértékű lesz a globális felmelegedés, de ma már jól látszik, hogy a klímaváltozás visszafordíthatatlan. A kutatóintézet megfogalmazása szerint: „Ma már 99 százalékos valószínűséggel mondhatjuk, hogy a párizsi klímaegyezményben meghatározott (az ipari forradalom előtti időszakhoz viszonyított) másfél Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés – átmeneti – túllépésének valószínűsége az idő előrehaladtával egyre nő és várhatóan a 2030-as évtizedben a hőmérséklet emelkedése tartósan meghaladja ezt a küszöbértéket.” Hozzáteszik, hogy 2040-re megközelítjük a két Celsius-fokot, 2060 után pedig átlépjük a 2,5–2,8-as értékeket. De Magyarországon a globális értékek másfélszerese, kétszerese várható. Ennek oka az, hogy hazánk és a Kárpát-medence a felmelegedés egyik legkitetebb régiója, fekvése, zárt medence jellege és az alacsony tengerszint feletti magassága miatt.

Megelőzni nem sikerült, most alkalmazkodni kell

Éppen ezért állandó feladattá válik, hogy felkészüljünk a klímaváltozás hatásaira. A kutatóintézet szerint akár előnyünkre is fordíthatjuk a hazánk éghajlatában elkezdődött változásokat, az Európai Unió tíz legjobban teljesítő országa közé tartozunk az alkalmazkodás terén.

Elsősorban az agrárium átalakulása várható: míg eltűnhet a kukorica és a napraforgó a vetésterület nagy részén, a helyüket új, ellenállóbb nemesített fajták vehetik át, a szőlészet-borászat számára pedig kifejezetten kedvező lesz a melegebb időjárás.

Emelni kell a földek és a települések vízmegtartó képességét is, az úgynevezett szivacsvárosok sokat javíthatnak a mikroklímán, mérsékelhetik a hőhullámok hatását. De a Kárpát-medencében általánosságban is kulcsfontosságú a víz benntartása. A magyar kormány és az Országos Vízügyi Főigazgatóság más programok mellett már elkezdte a Homokhátság vízvisszapótlását, elkerülendő annak elsivatagosodását.

Mindezek mellett meg kell erősíteni az infrastruktúrát, hogy a létesítmények ellenálljanak a viharoknak és az extrém hőségnek, továbbá fel kell készíteni a lakosságot is a várható helyzetekre.