A tanács nyílt levelében az áll: az EMT megelégedéssel tapasztalta, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolatai politikai szinten jelentős javulást mutatnak. Ahhoz viszont, hogy ennek hatása a Szlovákiában élő őshonos magyar kisebbség életében is érezhetővé váljon, a két nép viszonyát terhelő néhány emberi jogi probléma megoldása is elengedhetetlenül fontos, ehhez kérik a leendő elnök segítségét.
A szervezet szerint reménykeltő volt az a nyilatkozat, amelyet Andrej Kiska Zsák Malina Hedvig ügyében tett. Emlékeztettek arra, hogy a kétgyermekes családanya kálváriája 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor is magyar mivolta miatt tettleges bántalmazást kellett elszenvednie. A szlovák hatóságok zaklatásai miatt utóbb ugyan elnézést kértek tőle, de ezt követően meghurcoltatása tovább folytatódott.
A nemzetközi közvélemény figyelmét legutóbb az borzolta fel, hogy az ügyészség vádemelési javaslattal élt vele szemben – idézték fel a közelmúlt történéseit, hozzátéve: annak ellenére, hogy a kilátásba helyezett kegyelem rendkívül fontos gesztus volna, az igazi megoldást a hatósági zaklatások lezárása jelentené. Úgy vélik – folytatták –, hogy az ilyen típusú megfélemlítő akciók nem csupán az érintettnek szólnak, hanem közvetett módon az egész félmilliós szlovákiai magyar kisebbség megfélemlítésére is alkalmasak.
Azt kérték, hogy hivatalba lépését követően Andrej Kiska vesse latba államfői tekintélyét annak érdekében, hogy a Zsák Malina Hedvig ellen folyó igazságszolgáltatási hajsza egyszer s mindenkorra érjen véget. A közleményben kitértek arra is: a Szlovákiában élő magyar kisebbség megfélemlítésének másik kirívó példája a magyar állampolgárságot felvevő személyek megfosztása szlovák állampolgárságuktól.
Utaltak a szlovák alkotmányra, amely kizárja, hogy akarata ellenére bárkit is megfosszanak – szlovák – állampolgárságától. Az EMT rámutat: az alkotmány rendelkezésével ellentétes tartalmú és szellemű állampolgársági törvény hatályba lépése óta a hatalom 769 állampolgárt zárt ki az állam közösségéből, közülük 48 az őshonos magyar kisebbséghez tartozik.
Néhányan – köztük a 102 esztendős Tamás Aladárné is – nyíltan vállalták a magyar állampolgárság felvételét, ragaszkodván ugyanakkor a szlovák állampolgársághoz, hiszen Szlovákia teljes jogú polgáraiként bíztak abban, hogy a hatóságok komolyan veszik saját országuk alaptörvényét. Sajnos azonban csalódniuk kellett, mivel az állampolgársághoz fűződő minden joguktól megfosztották őket, és valóságos hajszát indítottak ellenük – fejtették ki.
Kitértek arra „a legdurvább esetre”, amikor Tamás Aladárné lányának kezelésétől az illetékes kardiológus a betegbiztosító tanácsára még a felajánlott térítés ellenében is elzárkózott, mivel ő már nem számított szlovák állampolgárnak. Hónapokkal később ugyan az egészségügyi hatóságok írásban kértek elnézést a mulasztásért, de ennek következtében a beteg tragikus hirtelenséggel, szívinfarktusban elhunyt.
Ezek a példák is azt bizonyítják az EMT szerint, hogy a két nép közötti barátságról és igazi jó viszonyról csak akkor lehet beszélni, hogyha a Szlovákiában élő magyarokat valóban egyenrangú polgárnak, nem pedig „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő népcsoportnak tekintik.
Az új elnök történelmi jelentőségű változást idézhetne elő azáltal, hogyha a javuló diplomáciai viszonyokon és államközi kapcsolatokon túlmenően, országa magyar nemzetiségű polgárainak is végérvényesen és kedvező módon rendezné az állampolgári jogállását – írták.
A dokumentumot Lomnici Zoltán EMT-elnök mellett Tőkés László EP-képviselő és Erdélyi Géza nyugdíjas püspök, az EMT alelnöke látta el kézjegyével. A március 29-én megválasztott szlovák államfőt, Andrej Kiskát június 15-én, Ivan Gasparovic jelenlegi szlovák elnök megbízatásának lejártával iktatják be tisztségébe.
