Elfogadták a Vajdaság új statútumát

Újvidék fővárosból adminisztratív központtá vált, a Vajdaság kormánya pedig tartományi kormány lett.

NT
2014. 05. 20. 13:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke még a tervezet előterjesztésekor azt mondta: kiegyensúlyozott javaslatról van szó, amely különböző elképzeléseket ötvöz, ezért politikai szempontból senki sem tekintheti magát győztesnek vagy vesztesnek.

A jelenlévő 194 képviselőből 186 támogatta és csak 5 ellenezte a dokumentum tervezetének elfogadását. Két képviselő tartózkodott, hatan pedig nem szavaztak. A legjelentősebb változások a tartomány végrehajtó szervének elnevezésére és a Vajdaság jelképeinek használatára vonatkoznak. A módosítás értelmében a Vajdaság kormányát ezentúl tartományi kormánynak lehet csak nevezni, Újvidék pedig nem a tartomány fővárosa, hanem adminisztratív központja lesz.

A képviselők többsége ugyanakkor kiemelte: a Vajdaság Szerbia elidegeníthetetlen része, és ezért a tartomány alapdokumentuma összhangban kell, hogy álljon az alkotmánnyal. Az új statútum az alkotmánybíróság határozatának megfelelő formában fogalmazza meg a Vajdaságra vonatkozó jogköröket és szabályokat, ezért elfogadható a belgrádi parlament számára is.

A módosításra azért volt szükség, mert a szerb alkotmánybíróság decemberben az ország alaptörvényével összeegyeztethetetlennek minősítette a statútum szövegének kétharmadát. Szerbia északi tartománya fél évet kapott arra, hogy módosítsa a dokumentumot, mert az alkotmánybírák úgy vélték, ha azonnal hatályon kívül helyeznék a statútumot, azzal jogi űr keletkezne a Vajdaságban.

Pásztor István emlékeztetett arra, hogy 25 év alatt ez már a harmadik statútuma Szerbia északi tartományának. A dokumentum elfogadását követően újságíróknak erre vonatkozóan úgy fogalmazott: a vajdasági autonómia kérdése „nem elsősorban kisebbségi kérdés, mert a tartomány több mint 70 százalékát szerbek alkotják”. Amennyiben az autonómia kérdése a bizalom kérdése a többség és a kisebbség között, akkor ez inkább a „szűkebb Szerbiában” élő szerb többség és a Vajdaságban élő szerb kisebbség közötti bizalom kérdése.

A politikus korábban úgy értékelte: a szimbolikus, látszólag jelentéktelen változtatások mögött értékek vannak, így mindenki számára elfogadható, racionális döntések születtek a Vajdaság statútumának átírásakor. Szerinte nem volt túl sok lehetősége annak a bizottságnak, amely a módosításokat végezte, mert el kellett fogadni az alkotmánybírósági döntést, „nem azért, mert az ember a lelkében egyezik vele”, hanem mert az alkotmánybíróság döntése végleges és megkérdőjelezhetetlen.

A statútumot egyébként június 6-áig hivatalosan is ki kell hirdetni ahhoz, hogy ne lépjen életbe az alkotmánybíróság fél évvel ezelőtti határozata.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.