A helyettes államtitkár a rendezvényen mondott beszédében felidézte az előző kormányzati ciklusban a nemzetpolitika terén megvalósított lépéseket, hangsúlyozva az „új nemzetpolitika” alapjait képező jogszabályok – köztük az állampolgársági törvény módosítása, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény és az új alaptörvény – megalkotásának fontosságát és ezek hozadékait.
„Sikerült újraindítani azokat a párbeszédfórumokat, amelyek lehetővé teszik a folyamatos egyeztetést a magyar kormány és a külhoni szervezetek között” – hangoztatta Répás Zsuzsanna, és a beindított cselekvési stratégiák konkrét hozadékai között említette a külhoni magyar intézmények és azon belül az oktatási intézmények megerősítését, rámutatva ennek a stratégiának a külhoni magyar közösségekre gyakorolt megerősítő, összefogó hatására.
Elmondta: a választások során – amikor a több mint 560 ezer új magyar állampolgár kétharmada regisztrált, és ezek kétharmada részt is vett a voksoláson – bebizonyosodott, hogy nagyon nagy az érintettek elkötelezettsége a közügyek intézése iránt. „Nagyon fontos, hogy ilyen nagy arányban vettek részt az új állampolgárok a szavazásban, és nincs jobb visszaigazolása a kormány nemzetpolitikájának, mint az a 95 százalékos támogatás, amelyet a Fidesz–KDNP szövetség kapott a külhoni magyaroktól” – szögezte le.
A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet az elmúlt időszakban megvalósított tevékenységének bemutatása során kiemelte az intézményben elkészült két hiánypótló és stratégiai fontosságú dokumentumot. Ezek egyike a MÁÉRT által 2011 novemberében elfogadott a Magyar nemzetpolitika stratégiai kerete című, amely részint átfogó áttekintést ad a külhoni magyar közösségek helyzetéről, másrészt erre a helyzetértékelésre építve a kormányzás szinte minden területén egy közép-hosszú távú cselekvési tervet vetít előre. A helyettes államtitkár által említett másik stratégiai fontosságú dokumentum az első nemzetpolitikai tankönyv, amelynek gyakorlati használata már megkezdődött a felsőoktatásban.
Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke beszédében a tapasztalatcsere fontos fórumának nevezte a konferenciát. A külhoni magyar közösségek számára szükséges a továbblépés lehetőségeinek közös keresése, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy céljaik hasonlók – azok kulcsszava a megmaradás – akkor is, ha a megvalósításukat célzó eszközök gyakran eltérők – hangoztatta.
A Magyar Ifjúsági Konferencia a magyarországi és külhoni magyar fiatalok és azok szervezeteinek legmagasabb szintű egyeztetési fóruma, amelyet alapítói 1999 novemberében hoztak létre Budapesten.
