A május 25-i európai parlamenti választást követően újabb, meglehetősen érdekes fordulatot vett a román belpolitikai élet. A voksoláson a Szociáldemokrata Párt diadalmaskodott a szavazatok 37,6 százalékával, míg korábbi koalíciós partnere a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a várakozásaikkal ellentétben csupán 15 százalékot ért el. Ezt követően Crin Antonescu, a liberálisok elnöke azonnal lemondott, míg pártja tárgyalásokat kezdett az addig ősellenségnek tartott Demokrata-Liberális Párttal (PDL) a fúzióról.
A mostani irányváltást a liberálisok többek között azzal magyarázták, hogy csak a jobboldali pártok összefogása révén akadályozható meg, hogy a kormányzó szocdemek megnyerjék a novemberi elnökválasztást. Ugyanis attól tartanak, hogyha sikerülne a baloldali alakulatnak a törvényhozói és az államfői hatalmat egy kézben összpontosítania, akkor a román politikai életben teljes mértékben kiveszne a fékek és ellensúlyok rendszere. Antonescu lemondása egyben azt is jelentette, hogy kiszállt az elnökjelölti versenyből, így a PDL is könnyebben kapható lesz az alkura.
A Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet a PNL és a PDL egyesítése kapcsán többek között arra hívta föl a figyelmet, hogy a PDL egy időben gyakorlatilag Traian Basecu államfő tenyeréből evett, ám a tavaly márciusi tisztújítás már nem az államfő szándékai szerint alakult. Az elnök szerette volna, ha mandátuma idei lejártát követően olyan pártba térhet vissza, amely teljesen az ő befolyása alatt áll. A tisztújító kongresszuson azonban nem az általa támogatott Elena Udrea győzött, hanem Vasile Blaga addigi pártelnök, ezért Basescu látványosan szakított a párttal és létrehozta a Népi Mozgalmat (PMP) a jobboldal „megújítására”, amelybe több PDL-es politikus is belépett, és végül PMP néven a PDL-lel is szemben álló pártot hoztak létre – állapította meg az intézet.
Az MT szerint most mindez visszaütött, ugyanis a PNL és a PDL rájött: szétforgácsolt erőkkel nem lehet megverni az egységes baloldalt, ezért most megpróbálják egyesíteni erejüket. Basescut és pártját viszont a jelek szerint nem szívesen látnák a szövetségben, legfeljebb akkor, ha a PMP feladva eddigi politikáját, még első születésnapja alatt beolvad az új jobboldali pártba. Basescut ismerve nehezen hihető, hogy hajlandó elfogadni a háttérbe szorítását a jobboldali egység létrejöttekor.
A liberális párton belül is megindult a mozgolódás Antonescu távozását követően, így immár sokadszorra Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert húzta elő a kabátujjából a PNL mint a párt imázsát megmenteni hivatott aduászt. A rendszerint higgadtan fellépő politikust az egyik leghitelesebb elöljáróként tartják számon Romániában, hírnevét még az ellene felhozott összeférhetetlenségi vádak sem tudták megtépázni – mutatott rá az MT.
Az erdélyi politikaelemző intézet szerint Johannis megválasztása esetén kérdés, hogy mi lesz az ő, illetve a párt további sorsa. Jelenleg ugyanis – a jobboldal megerősítése és a baloldali államfőjelölt győzelmének megakadályozása érdekében – épp a PNL és a PDL fúziója van napirenden. Ebben az esetben pedig majd meg kell küzdenie Blaga PDL-elnökkel is azért, hogy ki legyen az újonnan létrejövő párt első embere – hacsak nem valamilyen társelnöki megoldás mellett döntenek – derült ki az elemzésből.
Az MT úgy látja, amennyiben pártelnökké választják, az mindenképpen jelentős előrelépés lenne politikai karrierjében, ugyanakkor fölmerül a dilemma: a jobboldalnak hiteles és közismert államfőjelöltet is találnia kell a novemberben esedékes választás előtt. Antonescu pedig őt említette a lehetséges jelöltek egyikeként. Az ugyanakkor már kérdéses lehet, hogy be merik-e vállalni a jelölését. A PSD ugyanis a magyar ügyek kapcsán már megmutatta, hogy nem ódzkodik a soviniszta kártya bevetésétől, bár egy némettel szemben talán mégsem mernének olyan vehemenciával föllépni, ahogy a magyarok ellen szoktak – már csak Berlin vigyázó tekintete miatt sem – tették hozzá.
Időközben előre menekül a kormányzó PSD azt követően, hogy az EP-választáson elért győzelme után a szétforgácsolt jobboldal pártjai úgy döntöttek: összefognak a baloldal legyőzése érdekében. A párt megkísérel helyi szövetségeket kötni a Dan Diaconescu Néppárttal (PPDD), hogy biztosítsák a kormánypárti többséget a településeken és a megyékben, és az sem kizárt, hogy a PPDD a kormányba is bekerül.
A Mensura Transylvanica szerint az, hogy a jobboldali pártokat az elszenvedett vereség arra ösztönözte, hogy egyesítsék erőiket, a parlamenti többségét az RMDSZ és a kisebbségi frakció támogatása révén még várhatóan megőrző PSD számos településen, illetve megyei közgyűlésben maradhat kisebbségben. A vele szövetségben két éve kétharmados többséget szerző, márciusban a kormánykoalíciót felmondó PNL-sek PDL-hez való átpártolásával olyan politikai átrendeződés következhet be, amely – legalábbis helyi szinten – béna kacsává változtathatja a szociáldemokratákat – tették hozzá. Ennek próbálják most elejét venni azzal, hogy szövetségre lépnek a PPDD-vel, amely rekordgyorsasággal veszítette el támogatóit, miután szinte példátlan eredménnyel jutott be két éve a semmiből a parlamentbe.
Ismeretes, hogy a populista, demagóg bulvártévé-tulajdonos, Dan Diaconescu pártja a legdemagógabb szlogenekkel, a legkevésbé képzett és legszegényebb rétegeket megszólítva ért el 14 százalékos eredményt a 2012-es parlamenti választáson. Mivel azonban Diaconescu nem nyert mandátumot, a párt pedig semmilyen programmal és doktrínával nem rendelkezett, ideális „honatyabányának” bizonyult a többi párt – zömmel természetesen a kormánypártok – számára, és az idei EP-választásokra olyannyira eltűnt a süllyesztőben, hogy alig maradt néhány képviselője, és miután a médiában, illetve a kampány során is alig hallatta a hangját, az EP-be már be sem jutott – mutatott rá az MT.
A kérdés az, mennyire nevezhető még létező pártnak a PPDD és hol milyen mértékben lesz képes támogatni a PSD-t. Most úgy tűnik, a jobboldal körvonalazódó összefogása nyerő helyzetből legalábbis olyan pozícióba juttatta a PSD-t, hogy nagyjából egyenlő erőviszonyok mellett kell megküzdenie a jobboldallal az államfőválasztáson – vélekedett az erdélyi politikaelemző intézet.
A Romania Libera június 3-i számában Alina Mungiu-Pippidi publicista arról írt, hogy a PNL–PDL fúzió tétje egy politikai alternatíva létrehozása a PSD-vel szemben, egy helyi, regionális és központi szinten létrehozott, kormányzásra kész alternatív elité. Az EuroCom – Romániai Sajtófigyelő beszámolója szerint a szerző többek között arra mutatott rá, hogy a fúziót azért kell végrehajtani, mert minden országnak két nagy ideológiai alternatívára van szüksége, a harmadik utat pedig mindig egzotikus alternatíváknak, kalózoknak vagy zöldeknek, vagy bárki másnak kell nyújtaniuk. „Romániának két elképzelésre van szüksége, hogy ha az egyik nem működik, akkor a másikkal próbálkozhassunk.”
Pippidi szerint összefoglalva, a jó kormányzásért kifejtett nyomásgyakorlás továbbra is a független intézményekre, az igazságszolgáltatásra, a civil társadalomra és a sajtóra hárul, de a politikai rendszernek tovább kell fejlődnie és a két nagy jobboldali szervezet fúziója pozitív dolog. – Egy radikálisan új alternatíva mindig is lehetséges és kívánatos, de nem támogatom az ezekben a napokban a fórumokon terjedő populista radikalizmust, javítjuk a politikát, nem felégetjük. Aki az anarchizmusig terjeszti ki az utcai megmozdulásokat, aki nem érti meg, hogy új, autonóm gazdasági alapra támaszkodó elitet kell felépíteni, mielőtt még a levegőbe röpítenéd a régit, az vagy ostoba, vagy még rosszabb, egy diverzionista – tette hozzá a publicista.
