A parasztvezér kivégzésének az ötszázadik évfordulója alkalmából tartott dálnoki megemlékezésen Tamás Sándor elmondta, az elmúlt évszázadok során sokan vitatták Dózsa György eredetét, nevét, társadalmi szerepét. „Egy viszont biztos: Dózsa György a miénk! Székely magyar ember volt, nemesi család sarja. Ragaszkodunk az egykori dálnoki szülött magyar nevéhez, ezért az emlékévvel kapcsolatban a belügyminiszterhez fogok levélben fordulni, arra kérve, hogy a Kovászna megyei csendőrség nevét Gheorghe Dojáról változtassák Dózsa Györgyre” – idézte a Kovászna megyei önkormányzat sajtóirodája Tamás Sándort.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség színeiben megválasztott politikus arra utalt, hogy Romániában intézmények, utcák viselik Dózsa György nevét, de a név román helyesírással leírt változatát használják.
„Mindenki érzékeny a saját nevére, és mi, székelyek érzékenyek vagyunk Dózsa György nevére is. A történészek bebizonyították, hogy Dózsa György székely magyar ember volt, aki Székely Dózsa Györgyként jelenik meg az 1507-es oklevelekben” – nyilatkozta az MTI-nek a politikus.
A megemlékezés alkalmából Dálnokon leleplezték és megkoszorúzták a Dózsa Györgyöt ábrázoló bronz emléktáblát, amelyet Hosszú Zoltán képzőművész készített. Az emléknapon rendhagyó, interaktív történelemóra keretében idézték a téma kutatói az 1514-es parasztháború vezetőjének életét.
Bartók Ede Ottó, Dálnok polgármestere Dózsa György szellemi hagyatékáról beszélt. „Dózsához hasonlóan nekünk is népünk vezérei kell lennünk. [ ] Remélem, hogy lesznek olyan vezetőink, akikre majd 500 év múlva is olyan büszkék lesznek leszármazottaink, mint amilyenek mi vagyunk Dózsa Györgyre” – jelentette ki a polgármester.
A hozzávetőleg ezer lakost számláló, 98 százalékban magyarok lakta székelyföldi településen 1970-ben emlékművet, 1976-ban pedig egész alakos szobrot állítottak Dózsa Györgynek. Az emlékmű Plugor Sándor tervei alapján készült, a szobrot Szobotka András készítette.
