A pártelnök álláspontja szerint az alapszerződés romániai parlamenti elfogadásával a román jogrend részévé vált az Európa Tanács 1201-es ajánlása, amely egyebek között a tömbben élő nemzeti kisebbségek önálló közigazgatáshoz és különleges státushoz való jogát is rögzíti, de az ajánláshoz fűzött lábjegyzet kibúvót biztosít a román kormánynak az autonómia biztosítása alól.
Toró T. Tibor elmondta, ha az alapszerződés nem segíti, hanem akadályozza az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, akkor felül kell vizsgálni. Hozzátette, a szerződést tíz évre kötötték, de a felek módosítási kezdeményezése nélkül ötévenként automatikusan meghosszabbodik. Ha a felek bármelyike módosítani akarná a dokumentumot, azt 2015. szeptember 16-áig kell jeleznie.
Az EMNP elnöke szerint a román és a magyar kormány kezében van a döntés lehetősége. Hozzátette, ha a román kormányban jelen lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára nem cél, hanem eszköz a kormányzás, akkor neki is lépnie kell ebben a kérdésben. Toró azonban alaposnak tartja annak a gyanúját, hogy az RMDSZ vezető politikusai számára a kormányzás a cél, az autonómia pedig nem más, mint kommunikációs eszköz az erdélyi magyarok szavazatainak megszerzésére.
A politikus úgy véli, a magyar kormány is kezdeményezhetné a szerződés módosítását, hiszen az új alkotmány immár felelősséget ró a kabinetre a határon túli magyarok iránt. Az EMNP elnöke azzal kapcsolatban tért ki az alapszerződés kérdésére, hogy a román kormány a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyik petíciójára adott válaszában azt állította, semmi nem írja elő számára a területi autonómia biztosítását. Toró fontosnak tartja a választ, hiszen – mint fogalmazott – az lehetővé teszi, hogy érdemi vita induljon az autonómia kérdéséről.
A politikus vitatja a román kormány álláspontját. Szerinte nemcsak a román–magyar alapszerződés, hanem Romániának az Európa Tanácsba nyert felvételekor tett vállalása is kötelezi az országot az 1201-es ET-ajánlás gyakorlatba ültetésére.
Az ET 1201-es ajánlásának a 11. cikkelye előírja: „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, e személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státussal rendelkezzenek”.
Az ajánlás azzal a lábjegyzettel került be a román–magyar alapszerződés függelékei közé, hogy „a szerződő felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára”.
