A Tom Lantos Intézet Magyar kisebbségek európai kontextusban: eredmények és kihívások címmel szervezett nemzetközi műhelytanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetével közösen.
A nemzetközi szakmai élet legnagyobbjai vettek részt a Tom Lantos Intézet tanácskozásán, amely újabb alkalom volt, hogy nemzetközi példákon bemutassuk, hogy az autonómia, a kettős állampolgárság, a külhoniak szavazati joga nem közép-európai sajátosság – mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Magyarország csak olyan dolgokat kér a magyar kisebbség számára, amelyekre európai példák vannak, és amelyek egyetlen nemzetközi dokumentumnak sem mondanak ellent – tette hozzá.
Brendan O’Leary, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta: minden országban más a magyar kisebbség helyzete, ezért a magyar kormányzatnak – és a magyar nemzeti kisebbségek vezetőinek – egyedi, az adott közösség státusához igazodó stratégiát kell követnie.
Az amerikai szakember kifejtette: teljesen normális, hogy a magyar kormány és a magyar kisebbségi szervezetek az Európai Unióban igyekeznek rászorítani az érintett államokat arra, hogy tartsák be az általuk is elfogadott nemzetközi előírásokat a kisebbségi jogok területén.
Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány keressen szövetségeseket szerte Európában a többi, államhatárok által megosztott néppel, a baszkokkal, a dánokkal, az osztrákokkal.
Az Európai Unió kisebbségvédelmi szabályaival összhangban békés, de határozott módon föl kell hívni a figyelmet a kisebbségek helyzetére – mondta O’Leary.
Kiemelte: nem szabad, hogy a kisebbségi ügyet egyetlen párttal azonosítsák, összeurópai üggyé kell tenni, olyanná, amelyet a teljes politikai spektrum képvisel, nem csupán egy párt. Megjegyezte, nagyon fontos, hogy a magyar kormány szervezett tájékoztatási kampányt folytasson Nyugat-Európában a magyar kisebbségek helyzetéről, hogy eloszlassa a félreértéseket.
Korhecz Tamás, a szerbiai magyar kisebbség kulturális autonómiáját biztosító legfőbb szerv, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta: minden országban más nehézségek vannak. Felszólalásában igyekezett számba venni, Szerbiában mik azok a pozitívumok, amelyek segítik a magyar közösség megmaradását és gyarapodását, és mik azok, amelyek aggasztó, figyelmeztető jelek. Utóbbiak között említette a szerb alkotmánybíróság szavai szerint autonómiaellenes határozatait, a népességfogyást és azt, hogy a szerbiai állami szervekben a magyarság alulreprezentált, „és ezzel a társadalom peremére van szorítva”.