A dolgok jelenlegi állása szerint nem hiába verte félre a harangot egy hónapja a Magyar Patrióták Közössége – és lapunk is – a bánsági templomok ügyében. A szervezet az MNO-val nemrég azt közölte, három végveszélyben lévő egyházi ingatlan megmenekül a lerombolástól. Mint akkor megírtuk, Németcsernye (Szerbcsernye) katolikus templomát „takarékossági okokból” az egyházmegyei vezetés saját hatáskörben ítélte lebontásra, és ugyanez várt volna Módos, Párdány és Perlasz templomára is. Cikkünket követően a Lánchíd Rádió is foglalkozott a veszélyeztetett műemlékekkel.
A médián keresztül hamar anyaországi szinten is elterjedt és nemzetpolitikai üggyé vált a bánsági történet, így augusztus 8-án budapesti kormányzati delegáció utazott déli szomszédunkhoz. A látogatás eredményeként Német László megyéspüspök letett bontási szándékáról, de ettől még a templomok nem maradnak állva – tudjuk ezt Bözödújfalu példájából is; magyar állami támogatással hamarosan állagmegóvási munkák kezdődnek a hajdanán Torontál vármegyéhez tartozó Szerbcsernye, Módos (képünkön) és Párdány temploma esetében.
A kiutazó küldöttek és szakemberek ráadásul az eddigi ismeretekhez képest meghökkentő kijelentéssel álltak elő: sem a neoklasszicista oltáráról híres németcsernyei, sem a Közép-Bánság legmagasabb temploma, a módosi nincs a lebontást indokló állapotban, mindkettő csupán karbantartásra szorul. Először azonban a Teleki László Alapítvány megszervezi és levezényli a teljes állapotfelmérést, és kezdődhet a mentőmunka gyakorlati fázisa.
Mint arról Diószegi László, a határon túli épített örökségért felelősséget vállaló Teleki László Alapítvány igazgatója a Válasz.hunak elmondta, a Délvidéken felmerült probléma a Kárpát-medencében egyáltalán nem egyedi, de ilyen határozott bontási szándékkal ők nem találkoztak még, inkább az épületek sorsára hagyása volt jellemző, mint Bözödújfalu esetében is. „A templomok bontása több okból is nagyon rossz megoldás, egyrészt felháborítja, elkeseríti a megmaradt magyar szórványközösséget, másrészt eltünteti a magyarság történelmi jelenlétének utolsó nyomait egy olyan területen, ahol már csak ezek a templomok tanúskodnak a színes, soknemzetiségű múltról” – világított rá nyilatkozatában Diószegi László.
További vigasz a történetben, hogy a németcsernyei templom bontásával maga a szerb nemzetiségű polgármester sem értett egyet, nyilván ő is lát fantáziát a jelentős műemléki értékkel bíró épületben. S természetesen – mint megírtuk – a hívő közösségek szempontjából sincs még veszve a bánsági templomok ügye.
