Potápi elmondta, mi a nemzetpolitika új iránya

Az új irány része a támogatáspolitika egyszerűsítése és a pályázati rendszer átalakítása.

Az államtitkár a konferencia résztvevőit köszöntve ígéretet tett, hogy a találkozón elhangzott felvetéseket beillesztik a stratégiai munkába.

Ez a tanácskozás azért is fontos, mert az ausztriai magyarok mellett számos európai ország magyar közösségeinek képviselői is itt vannak – emelte ki az államtitkár, és hozzátette: a külhoni magyarok közösségeinek vannak speciális helyi problémáik, de az őket foglalkoztató alapkérdések, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek, ugyanazok. Vagyis az identitás megőrzés, a nyelv és kultúra generációkon való átadása.

Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: a cél a nemzetpolitikai támogatási rendszer egyszerűsítése, és a meglévő források ésszerűbb felhasználása, valamint a pályázati rendszer újragondolása. „Azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi uniós pályázatokat már a határon túli magyar közösségek, vállalkozók is megpályázhassák.”

Ezzel nagyobb létbiztonságot teremthetnénk a helyi magyar gazdaságoknak és a fiatalok számára is nagyobb perspektívák nyílnának. A találkozón, amelynek aktualitását az első világháború kitörésének százéves évfordulója adja, felolvasták Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter köszöntő szavait, aki az első női Nobel-díjas osztrák írónő, Bertha von Suttner Le a fegyvert! című, híres könyvére utalva úgy fogalmazott: ez a kérés sajnos semmit sem vesztett aktualitásából.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében Csallóközi Zoltán kabinetfőnök köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a világháború kitörésének századik évfordulóján az a feladatunk, hogy megemlékezzünk a hősökről és az áldozatokról egyaránt, akik így foglalhatják el méltó helyüket a történelemben. Kiemelte: az évfordulón tiszta lapot kell nyitni, az egyik fő keresztény értéket képviselve meg kell bocsátani ellenfeleinknek.

Az MTI kérdésére a kabinetfőnök elmondta: a nemzetérdek miatt a sorskérdéseket állandóan életben kell tartani, és beszélni kell róluk, ezért különösen fontos a Kufstein-konferencia. Nem szabad hagyni, hogy az emigrációban élő polgárok eltávolodjanak az anyaországtól, hanem kölcsönösen segíteniük kell egymást az otthoniakkal.

A tanácskozáson bemutatták az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének frissen megválasztott elnökét, Hollós Józsefet is. Közleményében az új elnök örömének adott hangot, hogy a magyar kisebbség e rendezvénnyel nemcsak életjelet ad magáról, hanem a tanácskozáson résztvevők ismét megvitatják a Magyarországon kívül élők identitás- és integrációs problémáit.

Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke megnyitó beszédében szintén a megbékélés jegyében elmondta: el kell jutnunk az egymásra mutogatás helyett a beismerésig, csak így közelíthetnek a népek igazán egymás felé.

Az 1990 óta kétévente megrendezett Kufstein-tanácskozás az ausztriai magyarság kiemelkedő eseménye. A találkozón a nyugati és a kárpát-medencei szórvány magyarság képviselői gyűlnek össze. A Felsőpulyán tartott idei konferencia a Háború és béke címet viseli és központi témája az első világháború kitörésének százéves évfordulója. Mindazonáltal a szórványmagyarságot leginkább foglalkoztató kérdések, az identitás, a megmaradás, a magyar nyelv és az oktatás témáiról is mindig szó esik. Idén húsz országból több mint 250 résztvevő jött el.