A bíróság honlapján azt közölte, hogy csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes (kétmillió forint) bírságot megrovásra enyhítette.
Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, nem tudnak igazán örvendeni a bírság eltörlésének, mert voltaképpen a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát. Hozzátette, fellebbezni készülnek az ítélet ellen.
Az ügyvéd elmondta, a perben azzal érvelt, hogy nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének a képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek.
„Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki Kincses Előd. Közölte, hogy a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. A jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az EMNT korábban a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka korábban az MTI-nek azt mondta, hogy Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért a zászló csakis reklámzászlónak minősülhet.
