Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa az MTI-nek úgy vélekedett, a politikai elittel szembeni elégedetlenség eredményezte a választók nagyarányú részvételét és Klaus Johannis diadalát az államfőválasztáson. „A protestszavazatok döntöttek” – magyarázta. A kutató szerint Johannis sikeréhez nagymértékben járult hozzá az is, hogy „jól el tudta játszani a kívülálló szerepét”. Ebben németsége is segítette, illetve az is, hogy „nagyon nem olyan a habitusa, mint ami megszokott a bukaresti politikában”.
Kiss Tamás a Kisebbségkutató Intézet közelmúltban végzett felmérésével támasztotta alá Johannis németségének kedvező megítélését. „A románok a németeket egy modernizációs hierarchiában maguk fölött látják, és úgy gondolják, hogy egy német képes maga után húzni az országot. Nem így látják viszont a magyarokat” – idézte a felmérés következtetéseit.
Elmondta, a választási eredmények szinte euforikus hangulatot teremtettek a magyarság körében, de Johannis elnöksége az autonómiatörekvések szempontjából szinte biztosan nem hoz áttörést. „Nem hiszem, hogy a magyarokat hátrányba hozó vagy sértő intézkedésekre kellene számítani részéről, de a román politikai eliten belül egyetértés van abban, hogy a román nemzetállam egységes nemzetiesítő jellegét meg kell őrizni, és nem kell elfogadni a különböző autonómiákat és regionalizációs törekvéseket. Ebbe a konszenzusba Johannis is beletartozik” – vélekedett a szociológus.
Kiss Tamás úgy látja, a közvélemény-kutatók jól mérték a verseny alakulását, csak éppen az urnazáráskor nyilvánosságra hozott adatok a két órával korábbi helyzetet jelezték, és nem tudták mérni a külföldön leadott szavazatok hatását. Márpedig Johannis támogatói a szavazás utolsó óráiban voltak sokkal aktívabbak, a külföldi szavazatok pedig további két-három százalékot hoztak a jobboldal jelöltjének.
Bakk Miklós politológus szerint az elnökválasztás eredményét az billentette Johannis javára, hogy a jobboldali jelöltnek olyan fiatal szavazói rétegeket is sikerült megszólítania, amelynek tagjai eddig nem szavaztak vagy rendszerellenesek voltak. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára szerint a külföldi románok szavazásának elégtelen megszervezése is Victor Ponta ellen fordította a közhangulatot. Az eredmény szerinte azt jelzi, hogy a külföldön élő románoknak a családi kapcsolatokon keresztül jóval nagyobb befolyásuk van a romániai közvéleményre, mint ahogy eddig gondolták.
A politológus úgy látja, Hargita és Kovászna megyében azért volt a legalacsonyabb a választási részvétel, mert a Johannisnak kedvező székelyföldi közhangulat ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Victor Ponta mellett folytatott közvetett kampányt. Bakk Miklós e közvetett kampány egyik elemeként említette, hogy négy nappal a választások előtt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Calin Popescu Tariceanuval, Ponta miniszterelnök-jelöltjével vett részt székelyföldi kampánykörúton. „A szavazástól minden bizonnyal az RMDSZ hűséges szavazói maradtak távol” – vélekedett. Szerinte nem feltétlenül ingatja meg a párt iránti választói bizalmat az a tény, hogy Johannis Hargita és Kovászna megyében is a szavazatok közel 80 százalékát szerezte meg. „Az RMDSZ elsősorban abban a kérdésben őrizte meg választóinak a bizalmát, hogy legyen-e az erdélyi magyarságnak parlamenti képviselete. Minden más politikai kérdést a szavazók külön mérlegelés tárgyává tesznek” – magyarázta Bakk Miklós.
Az egyetemi tanár egyelőre megválaszolhatatlannak tartja azt a kérdést, hogy megbukik-e Ponta kormánya. Hozzátette, az államfőnek alkotmányos eszközei nincsenek arra, hogy koalíciókat kényszerítsen ki és bontson fel, de a Traian Basescu által kialakított gyakorlat a román politikai kultúra részévé vált. „Klaus Johannis habitusa arra utal, hogy nem fog folytatódni ez a gyakorlat, de nem biztos, hogy ez a politikai kultúra egyik napról a másikra átalakul” – vélekedett a politológus.
