Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa az MTI-nek úgy vélekedett, a politikai elittel szembeni elégedetlenség eredményezte a választók nagyarányú részvételét és Klaus Johannis diadalát az államfőválasztáson. „A protestszavazatok döntöttek” – magyarázta. A kutató szerint Johannis sikeréhez nagymértékben járult hozzá az is, hogy „jól el tudta játszani a kívülálló szerepét”. Ebben németsége is segítette, illetve az is, hogy „nagyon nem olyan a habitusa, mint ami megszokott a bukaresti politikában”.
Kiss Tamás a Kisebbségkutató Intézet közelmúltban végzett felmérésével támasztotta alá Johannis németségének kedvező megítélését. „A románok a németeket egy modernizációs hierarchiában maguk fölött látják, és úgy gondolják, hogy egy német képes maga után húzni az országot. Nem így látják viszont a magyarokat” – idézte a felmérés következtetéseit.
Elmondta, a választási eredmények szinte euforikus hangulatot teremtettek a magyarság körében, de Johannis elnöksége az autonómiatörekvések szempontjából szinte biztosan nem hoz áttörést. „Nem hiszem, hogy a magyarokat hátrányba hozó vagy sértő intézkedésekre kellene számítani részéről, de a román politikai eliten belül egyetértés van abban, hogy a román nemzetállam egységes nemzetiesítő jellegét meg kell őrizni, és nem kell elfogadni a különböző autonómiákat és regionalizációs törekvéseket. Ebbe a konszenzusba Johannis is beletartozik” – vélekedett a szociológus.
Kiss Tamás úgy látja, a közvélemény-kutatók jól mérték a verseny alakulását, csak éppen az urnazáráskor nyilvánosságra hozott adatok a két órával korábbi helyzetet jelezték, és nem tudták mérni a külföldön leadott szavazatok hatását. Márpedig Johannis támogatói a szavazás utolsó óráiban voltak sokkal aktívabbak, a külföldi szavazatok pedig további két-három százalékot hoztak a jobboldal jelöltjének.
Bakk Miklós politológus szerint az elnökválasztás eredményét az billentette Johannis javára, hogy a jobboldali jelöltnek olyan fiatal szavazói rétegeket is sikerült megszólítania, amelynek tagjai eddig nem szavaztak vagy rendszerellenesek voltak. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára szerint a külföldi románok szavazásának elégtelen megszervezése is Victor Ponta ellen fordította a közhangulatot. Az eredmény szerinte azt jelzi, hogy a külföldön élő románoknak a családi kapcsolatokon keresztül jóval nagyobb befolyásuk van a romániai közvéleményre, mint ahogy eddig gondolták.