Hajnal Jenő emlékeztetett arra, hogy az MNT hosszú utat tett meg az utóbbi 15 évben attól kezdve, hogy 1999-ben megalakult az ideiglenes nemzeti tanács. Hozzátette: az MNT 2010 és 2014 között számos fejlesztési stratégiát dolgozott ki, az új összetételű testület pedig a korábban megkezdett tevékenységet kívánja folytatni, a lefektetett alapokon akar építkezni. Beszédében kiemelte: az MNT munkáját meghatározza a közösséggel való viszony, és ő szolgálni kívánja ezt a közösséget. Olyan országban akarunk élni, amely tiszteli gyökereinket, és lehetővé teszi a szülőföldön való boldogulást – tette hozzá. Az ülésen hitelesítették a tagok mandátumát is.
Az október 26-i nemzeti választáson az MNT 35 helyéért 117 jelölt indult négy választási listán. 31 helyet a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott lista, a Magyar Összefogás szerzett meg. Két mandátumot tudhat magáénak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) – Csonka Áron-lista, illetve egy-egy képviselőt delegálhat az MNT-be a Másként Magyarságunkért – Fodor László-lista – amelyen a jelöltek között olyan politikusok is szerepeltek, akik a főleg szerb tagsággal rendelkező Demokrata Párt (DS) tagjai –, valamint a szintén többségében szerb tagsággal rendelkező Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnökségi tagjának listája, a Magyar Liga-Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor.
A nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként a Vajdaságban alakulhasson meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A testület hatásköre az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.
A szerb alkotmánybíróság 2014 januárjában alkotmányellenesnek nyilvánította a nemzeti tanácsokról szóló törvény néhány pontját, ezért változtatni kellett a jogszabályon. A módosítás főleg a választások módjára vonatkozott, az új összetételű nemzeti tanácsok felállását követően pedig a belgrádi parlament napirendjére kerülhet az országos kisebbségi önkormányzatok hatásköreinek kérdése is.
