Itt a vége: kilép a kormányból az RMDSZ

Beláthatatlan következményei lesznek ennek az erdélyi, székelyföldi magyarságra nézve, de jó megoldás ebben a helyzetben nem volt.

A szövetség 113 jelen lévő képviselője közül csupán hárman szavaztak a kormányból való kilépés ellen, és heten tartózkodtak a szavazásnál. A vita során Frunda György, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója érvelt a kilépés ellen, Verestóy Attila szenátor és Borbély László, a szövetség politikai alelnöke pedig azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy lehetőséget kell teremteni a kormányhivatalokban nem politikai tisztségeket betöltő magyar szakembereknek munkájuk folytatására.

Frunda György, az RMDSZ korábbi államelnökjelöltje úgy értékelte, nem a kormányban való részvételen múlott, hogy az RMDSZ elnökjelöltje minden korábbinál kevesebb szavazatot kapott a választáson. „Ha a kormányban maradunk, többet tudunk használni a közösségünknek, pénzt tudunk hozni az önkormányzatoknak, befolyásolni tudjuk a kormányzati döntéseket” – érvelt a politikus. Azt is kifogásolta, hogy az RMDSZ nem az ellenzékbe, hanem a „senki földjére” készül lépni.

Verestóy Attila szenátor – megállapítva, hogy a kilépés kérdése eldőlt – úgy vélte, ez „koraszülés volt”. Azt is megjegyezte, a Kelemen Hunor elnök által emlegetett „újratervezésre” akkor szokott szükség lenni, amikor a GPS készülék azt észleli, hogy a gépkocsi letért a helyes útról. A politikus azt szorgalmazta, hogy tovább végezhessék a munkát a különböző kormányhivatalokban az RMDSZ bizalmából oda került szakemberek. Szerinte ugyanis a történet vége csakis az lehet, hogy a szövetség visszakerül a kormányba.

Borbély László alelnök szerint az RMDSZ döntése miatt mintegy 110 Bukarestben dolgozó magyar szakembernek kell újraterveznie az életét. Szerinte a kérdés most az, hogy közülük hányan maradhatnak a helyükön.

Helyeselte viszont a kormányból való kilépést Hegedüs Csilla két hete kinevezett kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes is. A miniszter a kormányzás utolsó eredményeként jelentette be annak a miniszteri rendeletnek az elfogadását, mely szerint valamennyi magyar vonatkozású műemléképületen magyar nyelvű tájékoztató feliratot is el kell helyezni.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett, hogy nem a kormányból való kilépés volt „koraszülés”, hanem a belépéskor „kellett volna védekezni”. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együttkormányzás ugyanis beszűkítette az RMDSZ mozgásterét. A polgármester azt javasolta, hogy az RMDSZ megelőlegezett bizalommal viszonyuljon Klaus Johannis megválasztott elnökhöz, akit a magyarok elsöprő többséggel támogattak a közelmúltbéli elnökválasztáson.

A szavazás utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a szövetség ellenzékbe vonul, de lehetnek olyan törvénytervezetek, amelyeket az ellenzék is megszavaz. Hozzátette, hogy a költségvetés tervezetét még nem ismerik, nem tudják, hogy támogathatják-e a parlamentben. Elmondta, hogy az Etnikumközi Hivatal élén az Oktatási Minisztériumban akkor is tisztségben maradt egy magyar államtitkár, amikor a szövetség ellenzékben volt. Hozzátette, a miniszterelnök döntése, hogy megmaradhatnak-e ezeken a tisztségeken a magyar szakemberek.

Kelemen Hunor szerint a Kovászna megyei prefektusnak a magyar Himnusz elleni fellépése kétségessé tette, hogy megszavazzák-e a kormány új felállását. Elmondta, jelezte a miniszterelnöknek a kérdéssel kapcsolatos elégedetlenségét. „Ez egy olyan súlyos kérdés, amire a következő napokban a kormánynak valamiféle választ kell adnia. Csak ezt követően tudunk beszélni arról a frakciókban, hogy miként járunk el a kormány beiktatásakor” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Az SZKT eldöntötte, hogy 2015. április 17–18-án, Kolozsváron tartja a tisztújító kongresszusát. Végül tiltakozó határozatot fogadott el a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról hozott bírósági ítélet miatt.