Kövér László kijelentette: történelmi tapasztalatunk, hogy „nemzeti kultúránk az önálló magyar államiság hiányában is tudott időtálló értékeket teremteni”, ám a magyar állam a nemzeti kultúra szolgálata nélkül soha nem tudott időtálló teljesítményt nyújtani. „Nekünk, mai magyaroknak ezért az a kötelességünk, hogy olyan nemzeti államot építsünk, amely keretet, lehetőséget és esélyt ad a magyarság nemzeti teljesítményének növelésére, és ezáltal erőforrást biztosít Európa politikai és szellemi önmeghatározásához és önépítkezéséhez\" – mondta.
A házelnök szlovéniai látogatásának utolsó állomásán a lendvai színház- és hangversenyteremben összegyűlt több száz ünneplő előtt kifejtette: ez az önmeghatározás és önépítkezés, vagy inkább újjáépítés a 21. századi kihívások miatt gyermekeinknek és unokáinknak „a szó legszorosabb értelmében élet-halál kérdése”.
A kihívások közt említette „az európai gyökerű népesség vészes demográfiai fogyását”, és ezzel párhuzamosan „az eltérő civilizációs modellt reprezentáló bevándorlók számának és összlakosságon belüli arányának” növekedését, a társadalmi beilleszkedésük „egyre nyilvánvalóbb zavarai által okozott\" konfliktusokat, az ennek szélsőséges megnyilvánulásaként fellépő terrorizmust.
Idesorolta Európa versenyképességének gyengülését, az európai jóléti társadalmi modell tarthatatlanságát, Európa erősödő kiszolgáltatottságát „az egyre aszimmetrikusabbá váló transzatlanti szövetségi rendszeren belül”.
Ugyancsak a kihívások közé sorolta az Európai Unió válságkezelési és kifelé történő érdekérvényesítési képességének elégtelenségét, az uniós döntéshozatal egyre gyakoribb szembekerülését a tagállami keretekben megfogalmazódó demokratikus népakarattal, továbbá „a fenntarthatatlan globális gazdasági rendszer okozta környezeti katasztrófa” fenyegető közelségét.
Kövér László szerint a kultúrában és a politikában „a nemzeti és a nemzetközi nem egymás ellentétei, hanem egymás kiegészítői lehetnek”. Az európai nemzeti kultúráknak keretet adó nemzeti államok értékek, az Európai Uniónak ezen nemzeti államok szövetségeként kell működnie – mondta.
„Mi, magyarok saját bőrünkön alaposan megtanulhattuk, hogy csak azok a közösségek járhatnak sikerrel, amelyek összetartozásukban képesek összpontosítani anyagi, szellemi és lelki erejüket, energiáikat.” Most is olyan idők járnak, amikor Beregszásztól Budapesten át Lendváig „szükség van a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar emberek akaratának és erejének, azaz a magyar életerőnek az összefogására” – fejtette ki Kövér László.
A magyar kultúra napjainkban is változatlanul „a magyar önmegváltás, sorsunk jobbra fordításának legnagyobb esélyét jelenti”. Így van ez akkor is, ha az elmúlt négy évben „a gazdasági és politikai önrendelkezésünk lehetőségének védelméért folytatott harc”, illetve a magyar családok egzisztenciájának megmentése, a 2010-ben örökül kapott válság gazdasági, szociális és állami szervezeti összeomlásának elhárításáért tett küzdelem kötötte le az erőnket – mondta a parlament elnöke, aki szerint „a Kárpát-medencében élő magyarság életlehetőségeinek védelmeként és gyarapításaként megfogalmazott nemzetpolitika megvalósításában jól felfogott érdekünk és egyben kötelességünk nemzeti kultúránkat az őt megillető helyre tennünk”.
