Az Országgyűlés elnöke kifejtette: csak szövetségben nyílik esélyünk közösen megküzdeni az előttünk tornyosuló gazdasági és társadalmi gondokkal, „szülőföldünkön megmaradni szlovénnak és magyarnak, megőrizni nemzeti kultúránkat és nemzeti államainkat az európai közösségi térben.”
Úgy fogalmazott, hogy Közép-Európa népeinél és országaiban a nehéz történelmi örökség miatt „a közgondolkodásban, a társadalom-lélektanban a szembenállás kísértése ma is sokszor, sok helyen erősebb, mint az egymásrautaltság ösztöne.”
A huszadik században „két világháborúval, határmódosításokkal, kommunizmussal, kollektív megbélyegzésekkel, megtorlásokkal és kitelepítésekkel sújtott térségünkben” még mindig sokan gondolják úgy, hogy ők csak hősök lehetnek, a szomszédjaik pedig csak legyőzendő ellenségek.
Kövér László szerint ez téves gondolkodás, mert hőseink és ellenségeink „történelmi mércével mérve nem ritkán mindannyian áldozatoknak bizonyulnak”. Annak a gondolkodásnak az áldozatai, amely „nem ismeri fel a közös földrajzi, történeti, gazdasági és kulturális gyökerekben fogant közép-európai egymásrautaltságunkat”, nem ismeri fel a mindannyiunkat fenyegető veszélyeket, de az együttműködés lehetőségét sem – mondta.
A házelnök emlékeztetett, hogy a korabeli jugoszláv politikai rendőrség által 1945-ben internált csaknem 600 muravidéki magyar mellett 1941-ben a korabeli magyar hatóságok ugyanerről a tájról ugyanannyi szlovént internáltak, mert hasonlóképpen ellenségnek tekintették őket. A magyar hatóságok 1942-ben betolakodóknak tartották a trianoni egyezmény után betelepült szlovéneket, a jugoszláv hatóságok pedig 1945-ben hűtleneknek a magyarokat.
„Mindezt azért, mert az első világháború lezárását követő határmódosításokkal nagyhatalmi érdekek szerint szembefordították egymással a térség nemzeti közösségeit annak érdekében, hogy gazdaságilag és politikailag alárendelhessék és uralhassák Közép-Európa országait” – mondta a házelnök.
Milan Brglez, a szlovén nemzetgyűlés elnöke megemlékezésében azt hangsúlyozta, hogy évtizedekig nem ismerték be vagy nem is tudtak arról, hogy a második világháborúban átélt borzalmak után nem a remélt békés időszak következett be, hanem a bosszúvágy miatt koncentrációs táborokat hoztak létre Szlovénia területén. Az 1945 júniusában Hrastovec mellett kialakított tábor is egyfajta figyelmeztetés, hogy milyen mély „civilizációs szakadékba ránthatja az embereket a bosszúvágy” – mondta.
Az, hogy hosszú évtizedekkel a szörnyűségek megtörténte után emlékezhetünk az elhurcoltakra, a megbékélés jelképes eseménye. „Üzenet, hogy az erőszak és az intolerancia rombolja az együttélést”, de egyben arra is figyelmeztet, hogy „a múltra való visszaemlékezés ne válasszon szét bennünket a jövőnk építésében” – hangoztatta a szlovén politikus.
A Spodnja Voličina temetőjében felállított kopjafa avatását követően Kövér László házelnök, valamint vendéglátója, Milan Brglez Horváth Ferenccel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség elnökével, illetve Göncz László szlovén parlamenti képviselővel közösen koszorút helyezett el a közeli Hrastovec várában két éve avatott, ugyancsak az internált magyarok előtt tisztelgő emléktáblánál.
Magyarország és Szlovénia más országoknak, más népeknek is példát mutató módon tudta rendezni kapcsolatait, amelyek nemcsak problémamentesek, hanem kifejezetten jó perspektívával rendelkeznek – jelentette ki Kövér László a szlovéniai Lenartban szombaton, miután találkozott a szlovén nemzetgyűlés elnökével. Az Országgyűlés elnöke a Milan Brglezzel folytatott nem hivatalos megbeszélés után, a közös sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy fontos elem a múlttal való őszinte szembenézés, akárcsak a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar közösséggel való tisztességes bánásmód. „De kapcsolataink ennél sokkal többről szólnak” – mondta a házelnök, hozzátéve, „a gazdasági infrastruktúra kiépítésében vannak olyan lehetőségek, amelyeket most kezdünk feltérképezni”.
Milan Brglez emlékeztetett: a mostani találkozó annak kapcsán jöhetett létre, hogy közösen állítottak kopjafát és koszorúztak emléktáblát a Muravidékről a második világháborút követően az egykori jugoszláv hatóságok által internált közel 600 magyar emléke előtt tisztelegve.
