Az alapítók egyikeként az EMNT elnöke üdvözölte a 25 éves RMDSZ-t, ugyanakkor értetlenségét fejezte ki az évforduló „harsány” ünneplése, az ezzel kapcsolatos, több várost érintő rendezvénysorozat miatt. Kifejtette: nem lát okot ünneplésre, amikor Romániában a magyar jelképeket üldözik, meggyalázzák az aradi Szabadság-szobrot, újraállamosítják a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégiumot, fel akarják számolni a magyar gyógyszerészképzést, kétnyelvű helységnévtáblák miatt pereskednek Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig betiltják a Székely Szabadság Napját.
Nagyváradi sajtóértekezletén az EMNT elnöke úgy vélte, hogy a román hatalommal egyezkedő, „kis lépéses” politikát szorgalmazó RMDSZ-vezetők tévútra vitték az erdélyi magyarság érdekképviseletét, amely negyed évszázad alatt sem került közelebb stratégiai céljai – a kollektív jogok, az autonómia, vagy az állami magyar egyetem – megvalósulásához. Tőkés László a „paktumpolitika” revízióját, illetve korrekcióját sürgette, és az erdélyi magyar nemzetpolitikát „tévútra vezető pártirányítás” személyi konzekvenciáinak levonását követelte. Megjegyezte: erre jó alkalom lehet az RMDSZ áprilisi kongresszusa.
Az EP-képviselő Borbély László politikai alelnököt nevesítette, akinek szerinte nincs mit keresnie az RMDSZ élén. Ugyanakkor Frunda György volt RMDSZ-szenátorról is megjegyezte: nem érti, kinek a nevében tölti be kisebbségi tanácsadói szerepét Victor Ponta román miniszterelnök mellett.
Tőkés László nem először bírálta a két említett RMDSZ-politikust, akik Tokay György egykori romániai kisebbségügyi miniszterrel együtt az úgynevezett „neptuni” tárgyalócsoport tagjaiként az akkor még egységes magyar érdekképviselet „mérsékeltként” emlegetett szárnyának meghatározó politikusai voltak, a Tőkés László vezette „radikális szárnnyal” szemben.
1993-ban az RMDSZ három politikusa az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezetet közvetítésével, a tengerparti Neptun üdülőhelyen, az akkori RMDSZ-vezetés felhatalmazása nélkül ült le tárgyalni a román kormánypárti képviselőkkel kisebbségvédelmi kérdésekről.
A „Neptun-ügy” megosztotta az addig egységesen fellépő erdélyi magyar érdekképviseletet. Az RMDSZ vezető politikusai a román–magyar kiegyezés első lépésének, a szövetség belső ellenzéke pedig – amely azóta az RMDSZ-ből kiszorulva két pártot is alapított – a magyar érdek elárulásának tekintette a Neptunban kötött megállapodást.
