A magyarok is másokkal egyenlőek akarnak lenni

A Kolozs megyei Bágyonban emlékművet avattak annak a 32 huszárnak, aki a magyar szabadságharc oldalára állt.

BLM
2015. 03. 08. 18:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egykori Aranyosszékhez tartozó székely településen több százan vonultak fel a helyszínre érkezett hagyományőrző huszárok mögött az emlékműig.

A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette, az erdélyi magyaroknak más eszközökkel ugyan, de ma is szabadságharcot kell vívniuk. „Vannak, akik 25 évvel a kommunista diktatúra megbukása után is ( ) megpróbálják megtiltani, hogy utcára menjünk és megünnepeljük az ünnepünket. És vannak, akik meg akarnak fosztani az anyanyelvhasználattól, az iskoláinktól, a kultúránktól, ( ) a nemzeti identitásunk alapjaitól” – hangoztatta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavát idézve kijelentette, az erdélyi magyarság nem akarja senkitől elvenni azt a szabadságot, amelyiket a maga számára követel. Hozzátette, a magyarok másokkal egyenlőek, és nem kevésbé egyenlőek akarnak lenni. „A testvériség arra kötelez, hogy mások érzékenységére, történelmére is tekintettel legyünk. De elvárjuk, hogy a velünk együtt élők is legyenek tekintettel a mi történelmünkre. Ez a mi nagy szabadságharcunk most, a XXI. században” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke beszédében felidézte, hogy 1848-ban a 12 huszárezred közül csak négy állomásozott Magyarországon, 1849-re azonban a huszárok többsége hazatért, és tíz ezred harcolt a szabadságharc oldalán. „A hazatérő huszárok hazaszeretetével azonos a bágyoni és aranyosszéki huszárok állásfoglalása” – jelentette ki  Csallóközi Zoltán. Amint felidézte, az Aranyosszéken megalakított 1500 fős nemzetőrségnek fontos szerepe volt abban, hogy sikerült megállítani azokat a román betöréseket, amelyek Nagyenyed és Abrudbánya magyar lakosságának a pusztulását okozták.

A Bágyonban állomásozó, Szentgyörgyi József által vezetett huszárszázad katonáinak neveit Miholcsa József hagyományőrző huszár alezredes sorolta fel. A felavatott emlékmű – egy kopjafa, amelynek csúcsa lófejbe végződik, és amelyhez stilizált lovas tapad – Suba László alkotása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.