Elkészült a 3D-s székely rajzfilm

A Likaskő legendája című animációs munka a jó és a rossz harcáról szól, Firtos és Tartod tündérek mesés története.

A székelyudvarhelyi Legendárium csapata évek óta keményen dolgozik a székely mondavilág újjáélesztésén: az első legendatérkép után százötvennél is több mondát tartalmazó könyvet adtak ki, s van társasjátékuk, kifestőkönyvük, mogyoróceruzájuk és sok egyéb kreatív ötletük, amelyekkel a gyerekek közelebb kerülhetnek a saját kulturális örökségükhöz. Most zajló fontos programjuk a mondavadászat: Csíkrákoson és más falvakban a gyerekek elkezdték felkutatni a mondamaradványokat, kikérdezve nagyszüleiket és a falvakban élő öregeket.

A Likaskő legendája című animációs munka egyébként a jó és a rossz harcáról szól, Firtos és Tartod tündérek mesés története. A kő egyébként létezik Korond község határában, és az alkotás hatására turisztikai programot építenek a meglátogatására. A monda szerint ez a kő lehetett Firtos várának alapköve, ahol a szépséges királykisasszony lakott, melyet a gonosz szellemek vasrúdon repítve próbáltak a tulajdonosától ellopni.

A filmen kizárólag székelyföldi alkotók dolgoztak, a szinkronhangokat is helyi színészekkel vették fel, egy Magyarországon is ismert zenésszel kiegészülve: a szintén székelyföldi Baricz Gergő a film főszereplőjének, Zetének kölcsönözte a hangját. Az alkotás egyébként kulturális nagykövete lesz a Székelyföldnek, hiszen készül az angol szinkron, melyet a Her Majesty’s londoni teátrum színészeivel készítenek.

A csütörtök délelőtti, első bemutató végén felállt egy okoska székely legény a közönség soraiban, maga elé bámult, és azt mondta büszkén: székely vagyok, azzal elindult kifele.

A film budapesti premierje május első napjaiban lesz, a Millenárison megrendezendő Székely Fesztiválon.

Firtos a jó tündérek királynéja volt, de a miként néha egy törzsről jó és savanyu gyümölcset termő ág nőhet; a mint ugyan azon virág kelyhe mézet és mérget is rejt; a mint e földi életben a jó a rosszal keverve jön elő: ugy a szelid, a csak jót müvelő Firtosnak is volt egy testvére, Tartod, kinek szivébe a rosz iránti hajlam fészkelte meg magát, s ki a roszat müvelő tündérek urnőjévé választatott. A rosz és jó mindig küzdelem és versenyben van egymással; ily elléntétben élt a két tündér testvér is.

A teremtés zürje kezdett rendeződni, a mindenség egyensulya helyreállani, a vizek utat nyitva magoknak, lefolytak; a föld felületén uj pezsgő élet keletkezett. Firtos, a jó szellem, örömmel repdesett a felfedett uj világ felett; öröm könyeket hullatott a fejődő emberiség zavartalan boldogságán, a teremtés milliárdjainak vidor mozgásán. Ez örömkönyek lehullva gyöngyökké váltak, s végre tündér seregétől követve, leszállott e hegytetőre, s azt ugy megkedvelte, hogy elhatárzá ottan magának várat épiteni. Elkezdették az összehivott jó tündérek urnőjök szép várát; de rosz nővére Tartod épen arra járván, irigység keletkezett álnok szivében a jók műveletén, s ki mondja, hogy ő következő éjfélig nemcsak szebb várat épit magának, hanem még ideje lesz Firtos várának sark kövét saját várába elszállitani. Fogadtak.

Firtos vára éjfél előtt már kész volt, bástya tetőin örömtüzek lobogtak, de im sötét szellemek csapnak le, Tartod élükön, ki guny-mosolylyal érkezik; – egy percz alatt ki volt feszitve a várszögletkövéül oda helyezett nagy szikla-darab, másik perczben átfurva és vasrudra tüzve röpitik a rosz szellemek Tartod vára felé; de a végzetes éjfél is elérkezett, mire Korondon a kakasok éjfélre megszolván, a vasrud ketté szakadtával a kő leesett, s most is ott hever a Korond vize völgyében; látszik rajta a rosz tündérek által furt lyuk, miről azt a nép ma is Likas kőnek hivja.

Midőn a kő legördült, azon perczben, a fogadást vesztett Tartodnak vára is össze omlott; ő magának pedig istennek büntetéséből el kelle költőznie a győztes Firtod birodalmából.

(Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)