Messze még a szabadság a határon túli magyaroknak

Folytatni kell a küzdelmet – ez volt a fő gondolata az erdélyi megemlékezéseken felszólaló magyar politikusoknak. Ponta is üzent.

A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére, ennek betartatása természetes elvárás.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra a figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok.

A magyar nemzet 1848-ban felemelte fejét, és egy emberként indult harcba egy valóban fontos, szent ügyért – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Szatmárnémetiben vasárnap. A miniszter arról beszélt, hogy 167 évvel ezelőtt a magyar emberek önállóságot, az életüket meghatározó dolgokban nagyobb mozgásteret akartak, és azt kívánták, maguk dönthessenek sorsukról. A szatmári és az erdélyi magyarok jelenlegi helyzetéről azt mondta, nekik nehezebb és bonyolultabb feladatuk van, mivel kisebbségi helyzetben kell megtalálniuk a boldogulást. Tudniuk kell azonban, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés felelősséget érez sorsuk iránt.

Mi ma nem akarunk forradalmat, viszont folytatjuk azt a megkezdett, főképpen belső forradalmat, amelyet eleink 167 évvel ezelőtt elkezdtek – hangsúlyozta beszédében Pataki Csaba szenátor. Az RMDSZ megyei elnöke hozzátette, amit akkor kért a magyar nemzet, nem vesztette el aktualitását.

A magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt erősebbek. Üzenetét Kolozsvárott olvasták fel, ebben Victor Ponta március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepeként jellemezte, és úgy vélte, az 1848–1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk.

A Felvidéken a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezések sorozatát a pozsonyi Petőfi Sándor-szobornál tartott emlékünnepség zárta. A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok, továbbá a pozsonyi magyar nagykövetség, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte megemlékezésen Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyarság soha sem más nemzetek ellen, hanem saját nemzetének felemelkedéséért, szabadságáért, az eszményeiért kiállva harcolt.

Kárpátalja magyarsága megyeszerte ünnepi rendezvényekkel és koszorúzással emlékezett meg az évfordulójáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászon, a Petőfi-szobornál tartotta központi ünnepségét, amelyen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok biztonsága Magyarország számára nemzetpolitikai prioritás, \"a Kárpátalján kialakult helyzetet Magyarország nem nézheti és nem is nézi tétlenül. Azon dolgozunk, hogy a jelenlegi támogatások megtartása mellett továbbiakkal segíthessük az önök életét, hogy valamelyest enyhíthessünk az önökre háruló terheken.”

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) külön rendezvényen zenei összeállítással és koszorúzással méltatta március 15-ét ugyancsak a beregszászi Petőfi-szobornál. Ünnepségekkel és koszorúzással emlékezett a nemzeti ünnepen Munkács, Nagyszőlős és Ungvár magyarsága is.

Szlovéniában a központi megemlékezést Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi- és Kossuth-emléktábláját, ezt követően a város színház- és hangversenyteremben ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete.

Hoppál Péter a legfontosabb magyar identitásképző ünnepnek nevezte 1848 márciusát és a magyar szabadságharcot. Az ünnep máig aktuális, ezért a magyar államnak, a mindenkori magyar kormánynak kötelessége gondot viselni azokról, akik a magyar nyelvet örökölték, azt ápolják, unokáikat magyar nyelven tanítják és így imádkoznak, akik magukban őrzik az ezeréves magyar kultúrát, hogy érezzék, az anyaország számít rájuk, és az anyaország gondoskodik róluk – mondta.